AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Indali György: Pest—Budai Könyvnyomdászok önképző Egyletének könyvtári jegyzéke 1869-ből

Mihálytól, a forradalmár püspöktől, a szabadságharc közoktatásügyi miniszterétől, a kor Szalay László mellett legjelentősebb történetírójától nemcsak hat kötetes Magyarország története van meg, hanem egy középiskolák számára írt egykötetes rövid változat is. Megvan a piarista szerzetes Spányik Glyczér Magyarország oknyomozó történelme című erősen aulikus szemléletű műve, mely azonban régebben Horváth és Szalay műveinek megjelenése előtt Budai Ézsaiás könyve mellett a magyar történelem egyik legjelentősebb feldolgozásának számított. Boross Mihály Magyar krónikáján kívül megtalálható még Kerékgyártó Árpádnak — ki a könyvtár keletkezésének és a katalógus kiadásának idején a pesti egyetem történelem professzora — négy kötetes műve mely Magyarország történ (sic!) címen van jelezve. Miután Kerékgyártónak ilyen című könyve nem ismeretes, minden valószínűség szerint a Magyarország történetének kézikönyve című munkáról van szó. Valószínűleg nem véletlen az 1848—49-es forradalommal és szabadságharccal foglalkozó könyvek viszonylag jelentős száma. Kővári Lászlónak, Erdély buzgó historiográfusának a művén (Erdély 1848—49-ben) kívül megtalálható Pap Dénesnek a szabadságharc forrásanyagának kiadásán buzgólkodó győri ügyvédnek a Magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban c. kétkötetes munkája. (Lényegében az 1848-as nemzetgyűlés naplója ez.) Vargyas Endrétől A szábadságharcz története, Szeremlei Sámueltől a Honvédelmi bizottmány keletkezése, Szilágyi Sándortól a Magyar nők a forradalom életéből című munka szerepel. Olvashattak azonban az egylet tagjai a magyar történelem más korszakairól is. Szilágyi Sándornak a kor egyik legjelentősebb történészének előbb említett munkáján kívül megvan a Zrínyi Péter és társai ligájáról írt műve is, ezenkívül még Majláth János grófnak, az irodalompártoló, de homályos jellemű arisztokratának Vallásmozgalmak Magyarországon című könyve. Az ekkor még közelmúltnak számító reformkorral is két könyv foglalkozik. Az egyik Falk Miksának, a kor egyik legtekintélyesebb publicistájának a könyve Széchényi István gr és kora, a másik Gsengery Antalnak, a volt centralista politikusnak, a Pesti Hírlap szerkesztői tisztségében Kossuth utódjának, Magyar szónokok és státusférfiak című műve, melyben írója a reformkor legjelentősebb férfiairól rajzol kiváló arcképet. Végül pedig a helytörténetet is képviseli egy négykötetes mű: Kecskemétváros története Hornyik János tollából. Bőven találtak olvasnivalót a művelődni vágyó nyomdászok az egyetemes történet tárgyköréből is. Az összefoglaló művek közül a legjelentősebb Szilágyi Sándor egyetemes története, mellette megtalálható Helfy Ignácnak, Kossuth bizalmasának, később emigrációs iratai szerkesztőjének és kiadójának 1854-ben megjelent könyve, a Világtörténet zsebben, s végül e kettőt kiegészíti a praxisa mellett történeti munkák írásával is foglalkozó orvos, Edvi Illés László Világtörténete, megvan mindezeken felül a Néhány nagykörösi tanár által írott: Földrajz és történelem alaprajza. A történelem egyes korszakai közül az ókorral foglalkozik Lamartine-tól Julius Caesar története, a középkorral Boross Mihály Középkori földrajz és történettan alaprajza. A középkor késői szakaszából merít anyagot Prescott W. amerikai történész V. Károly császár trónlemondása és végnapjai a st-justi kolostorban c. könyvében. A francia forradalomról Lamartine nagy műve, Petőfi kedves olvasmánya a Oirondiak története, az angol forradalommal Zichy Antalnak, a nagy festő testvérének, a 48-as képviselőnek s jelentős történésznek a könyve foglalkozik. Találhatók olyan könyvek is melyek valamely külföldi ország teljes történetét mondják el. Ilyen Jánosi Ferenc könyve: Olaszország történetei két kötetben, és Zichy Antaltól Anglia története. 477