AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

művészetéről, a német C. G. Schwarznak a könyvdíszítés történetéről írt művét, stb. Az antik kor irodalmáról és régiségeiről szóló művek közül ki kell emelni Nizzoli kincsesházát Ciceróhói, Poleni (Joh.) feldolgozását Vitruvius Architecíwrájáról, Póletti (F.) illusztrált könyvét a Forum Eomanumról, Robortelli (F.) 1529. DeConvenientiaSupputationisLivianaeAnn. c. Marmorib. rom. q. in Capitol. etc. Patav. 557. Fol. című, továbbá a rómaiak életéről és életmódjáról írt művét. Megemlítendők továbbá a nagy gyűjteményes kiadások, mint a Scriptores rei rusticae (Lipcse, 1735.), a Scriptores históriáé romanae (Frankfurt, 1590.); az ókori orvostudósok, költők összegyűjtött művei; a gótok, vandálok, perzsák történetíróinak gyűjteményes kiadásai (Lugd. 1594.). 7. A magyar szerzőket, illetve műveiket vizsgálva megállapítható, hogy magyar nyelven írt munkáikon kívül 38 idegen nyelven írt művük található a lajstromban, mégpedig 24 latin, 13 német és egy szláv nyelvű. A nem eredeti, hanem magyarra fordított művek száma 95. Időrendileg Pázmány Péter neve az első a jegyzékben. Igaz, hogy közvetve, mert Szaicz válogatásában megjelent Kis magyar Phraseológia, vagy magyar Cicero, azaz Válogatott mondások Pázmány Péter Prédikátzióiból. Pozsony. 1788. 8. címen látjuk, majd Szenczi Molnár Albert híres latin—magyar—görög—német nyelvű szótára következik. — Balassi, Mikes, Rimay, Zrínyi, Amadé nevét nem olvashatjuk a jegyzékben, Gyöngyösi István költeményeinek egy kötetét már megtaláljuk. Megleljük Faludi Ferenc költeményeit, Bölcs emberét, s a Téli Éjtszakák, v. is a téli Estidőnek Unalmait enyhítő Beszédek című művét, 1787. évi első pozsonyi kiadásában. Megvan Sajnovics Demonstrációja, is. A felvilágosodás kora, s a századforduló íróinak nevét úgyszólván teljes számban olvashatjuk a jegyzékben. Bessenyeinek 14, Baróti Szabó Dávidnak 5, Báróczinak 2 könyvét találjuk meg; Révai Miklóstól 7 kiadványa között verseit, Antiquitatesét és latin nyelven írt nyelvészeti munkáit látjuk. Fellelhetők a soproni Kis János versei, a komáromi Péczeli József szerkesztette Mindenes Gyűjtemény. Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám költeményei. Ezt követően Pálóczi Horváth Ádámnak 3, Dugonicsnak. 5, Kazinczynak 4 művét találjuk, természetesen a Mondolat és a Félelet sem hiányzik. Batsányinak, viszont egy műve sem szerepel. Csokonaitól Poétái Munkáit, Anakreoni dalait, a Dorottyát, s az Alkalmatosságra írt verseit találjuk a jegyzékben. Kármán neve nem szerepel, de Ányost 2, Virág Benedeket 6, Aranka Györgyöt 2 mű képviseli. Ott találjuk Verseghy Ferenc A tiszta magyarság c. munkáját, s a lajstrom megjelenése előtti évekből Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei és Regék a magyar előidökből című művét; Berzsenyi és Dayka verseit, továbbá Pápay Sámuelnek A magyar literatura esmerete című munkáját. Gyarmathy Sámuelnek 3 jelentős nyelvészeti munkáját, Dombay Ferencnek, a jeles orientalistának az arabok, perzsák, törökök filozófiáját népszerűen ismertető művét; Szaller Györgynek, a pozsonyi akadémia tanárának, nyelvtudományi könyvét, gróf Teleki Lászlónak A magyar nyelv előmozdításáról buzgó esedezései című munkáját is a jegyzékben találjuk. A legkorábban kiadott magyar szerzőjű mű Kisviczai Péternek, az eperjesi,, majd kassai evangélikus lelkésznek 1713-ban Bártfán megjelent munkája: Bölcs mondások gyűjteménye a tanulóifjúság részére. 469