AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország térképe kiadásának történetéhez

belső értéke, mind a külső kiállítása méltó arra, hogy azt a felségnek ajánlják: azok a kifogások, melyeket ellene a cenzúrahivatal és rendőrfőigazgatóság emelt, az 1835. december 11-i legfelsőbb elhatározás és az azt követő intézkedések következtében elhárultak, s a mű a cenzúrahatóság engedelmével jelenik meg, egyébként pedig „a kérelmező, mint sokirányban képzett ember, a pesti kir. egyetem professzorainak veteránja, a felséges kedvezésre méltónak tűnik."

27 Hónapokba telt, míg az ügy a király elé került. Végre július 26-án Ferdinánd elfogadta a térkép ajánlását. „Ich nehme die Widmung dieser Karte in Gnaden an." — írta rá a felterjesztésre Ischlben július 26-án. A visszafelé vezető út éppoly gyors volt, mint amilyen lassú az odavezető: július 29-én, három nappal később a kancellária már értesíti Schediust, hogy a király a térkép ajánlását elfogadta.

28 így most már a térkép közrebocsátása teljesen befejezést nyerhetett. Igen valószínű, hogy a kész lapok még az 1837-ik év folyamán eljutottak minden előfizető kezébe. Végeredményben tehát az Ígérethez képest csak egy évet késett Schedius, ami ilyen nagy műnél nem is volt olyan különös késedelem. Viszont olyan térképet adott a magyar közönség és a hatóságok kezébe, amely méltán érdemelte ki a kor színvonalán álló nevet. Azonban a dedikáció magára a térképre nem került rá. Nem is kerülhetett, — mert az első lap, melyen a cím van, már régen készen állott. A dedikációt tehát egy külön lapon kellett megjelentetni. A címlapon, mely leghamarább állott készen, figyelemre méltó az, hogy a magyar nyelvű cím áll az első helyen, s a német csak a másodikon, amellett nagyobb betűkkel is van feltüntetve. Bár szó szerint a két cím ugyanaz, de a magyar nyelvű mégis dominálja a térképet. Hű képe ez a magyar nyelv reformkori előretörésének. Lipszky térképének címe még latin nyelvű volt, Friedének német: most a magyar nyelv már fölényben van a némettel szemben. Ez a magyar cím így hangzik:

29 „Magyar Ország' Horvát, Tót, Dalmát és Erdély országok' a' Tenger mellék' és a' Végőri vidékek' közönséges posták és utak' földabrosza, az Austriai Tsászárság' határos tartomány részeivel együtt, a' leg jobb kútfőkből merített leg biztosabb előadások szer ént ki adok Schedius Lajos k. tanátsos, magy. kir. egyetemb. profeszszor, és Blaschnek Sámuel földmérő Pesten. 1833-1836." Az inkriminált második lap átjavításában azonban Schedius eléggé érvényesíthette szándékát. Az Országos Széchényi Könyvtárban levő lappéldányok összevetéséből úgy tűnik ki, hogy nem Galícia ábrázolásának egyszerűsítésével, hanem ellenkezőleg a szomszédos morva és osztrák területek részletesebb kidolgozásával tompította azt a hatást, melyet eredetileg Magyarország és Galícia rész454