AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország térképe kiadásának történetéhez

A címkeretben a magyar Szentkorona látható, alatta Magyarország címerével: ezt Tótország (Szlavónia), Dalmácia, Horvátország és Erdély címerei veszik körül. A címerpajzsokat farkába harapó kígyó köríti: ekörül tölgylevelek közt az Árpád-kori balkáni melléktartományok címerei, alul Pozsony, Buda és Pest látképei, fönt balra a térkép címe magyarul, jobbra németül. A szép rajz Rauschenfeld von Steinberg műve: a metszést J. Hyrtl végezte. A technikai kivitel vezetője Karl Stein, a kor nevezetes bécsi térképmetszője volt. Mikor 1833 tavaszán az első térképlap próbanyomata megérkezett Pestre, s Kilián könyvkereskedésének kirakatában közszemlére került, a Társalkodó című lap lelkes cikkben számolt be az eseményről ;

9 június végére az első lap kézhezvételét igérte az előfizetőnek. A munkálatok üteme azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Május 5-én Bauchmüller von Ehrenstein királyi építési főigazgató írásban fordult a Helytartótanácshoz, hogy Schedius számára a Duna- és a Körös-térképezés eredményeit hozzáférhetővé tegye.

10 Bár Rauchmüller, mint lelkiismeretes hivatalnok, igyekezett az engedélyezés kényes kérdését feletteseire hárítani, jóindulatát Schedius iránt azzal is megmutatta, hogy a felterjesztést sürgősen küldte el a Helytartótanácsnak. (Az irat külzetén vörös ceruzával rá van vezetve „statim"). Az ügy mégis csak május 21-én, tehát több, mint két hét múlva került a Helytartótanács elé, amely azt május 25-i kelettel, Lónyay, Mérey, Jacob és Pach aláírásával küldte vissza az Építési Igazgatóságnak ezzel a záradékkal: „A folyó év máj. 5-én kelt 790. számú ügy tárgyában: a Körös, valamint a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszának felvételeiről kért másolás elkészítését Schedius professzor és tanácsos részére és költségére, a kebelbéli rajzolók által túlórában engedélyezzük."

11 A munkálat ennek ellenére nem haladt valami gyorsan, sőt, másféle bajok is mutatkoztak. Egyes térképrajzolók, felhasználva Rauchmüller távollétét, és azt, hogy a másolás Schedius számára sürgős, nagyobb anyagi igényekkel léptek fel a professzorral szemben, mint amilyenekre számíthattak.

12 Rauchmüller visszaérkezése után azonban a munkálat gyors ütemet vett. Az Építési Igazgatóságon elkészült térképlapok alapján Blaschnek korrigálja és újrarajzolja Lipszky térképét. De amikor a kétnyelvű díszes címlap már elhagyta Stein bécsi sokszorosító műhelyét, új nehézség állítja meg a kiadást. A bécsi cenzúra nem engedélyezte Schedius térképe második lapjának forgalombaadását, holott az már Bécsben, a kőmetszőnél, készen volt. Schedius tudakozódott ennek oka felől, s ekkor kiderült, hogy az udvari rendőri és cenzúrahatóság a már kinyomtatott lapokat azért nem engedte megjelenni, mert a második lapon a Magyarországgal szomszédos Galícia tartomány kidolgozása éppen olyan részletes és olyan jellegű volt, mint magáé Magyarországé. Ebből önként következett az a vád, hogy a térkép Galíciát, mint Magyarország melléktartományát tünteti fel, szemben az osztrák örökös tartományokkal. Ez súlyos hibának, sőt szinte vétségnek tűnt fel a bécsi kormányhivatalok szemében. Galícia jogállásának kérdése Lengyelország felosztása óta, ha teoretikusan is, de többé-kevésbé mindig nyitott kérdést jelentett egyfelől Ausztria és az osztrák örökös tartományok felett centralisztikusan uralkodó bécsi kormánykörök, nevezetesen a cseh-osztrák kancellária, másfelől az Árpádok korának államjogi hagyományait mindig féltékenyen őrző rendi Magyarország között. Galícia és Lodoméria a középkorban sokáig Magyarország melléktartományai voltak. 448