AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Tardy Lajos: A „budai Orosz Könyvtár" és az ürömi mauzóleum orosz leírói

keresi Ürömöt. Leírásában csak futólag foglalkozik a templommal és a kriptával, inkább az ürömi orosz pap személyéről, jelentőségéről emlékezik meg, s kiemeli azt a körülményt, hogy Gennadij pap elkísérte Sándor cárt a laibachi konferenciájára.

17 A liturgia után a nádor ürömi borpincéjében is megfordul. (Vezetője, Schams Ferenc ugyanez évben megjelent Vollständige Beschreibung der Königl. freyen Haupt Stadt Ofen c művében egy teljes oldalt szentel az ürömi orosz templomnak, s ismertetéséhez hozzáfűzi: aki valóban mennyei melódiákra sóvárog, ne felejtse el meghallgatni az ürömi orosz énekesek kórusát!

18 1842 májusában Izmail Ivanovics Szreznyevszkij, a kiváló moszkvai szlavista látogat Pestről Ürömre. „Ez a falu hegyek övezte völgyben fekszik; a falu szélén, kertek között áll a kisméretű, de gyönyörű architektúrájú emléktemplom. Valamivel távolabb a templomi énekesek haza; még távolabb Amfilohij atyának, a lelkésznek a laka. A lelkész éppen aludt, amikor odaérkeztünk; egy Marszov nevű templomi énekes volt a vezetőnk a kápolnában. A miseruhák, a kelyhek, miseedények, a velumok káprázatosan pompásak. Csigalépcsőn ereszkedtünk le a templomból a sírkamraba. Itt malnaszmű bársonnyal borított rézkoporsót láttunk, melynek belseie egy másik, brokatfedte koporsót foglal magában; ebben nyugszik a halott. Az egyik kulcsosa főherceg őrzi, a másikat a lelkész és a koporsót csak a lelkész személyében beallo változás esetén nyitják fel, megszemlélés céljából. Ha Üröm kornyéket háborús események fenyegetik, úgy a holttestet átszállítják a budai varba (erre eddig ketizben került sor). Miután tiszteletünk adóját leróttuk a hamvak előtt felkerestük a lelkészt. Igen rokonszenves ember; immár tizenegy eve működik itt es kezdi felejteni az orosz nyelvet; kiejtése ugyan tiszta, de keresi a helyes kifejezéseket \

19 Czetter portréja I. I. Golikov íróról 439