AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Tardy Lajos: A „budai Orosz Könyvtár" és az ürömi mauzóleum orosz leírói

A könyvtár voltaképpeni megteremtője az első ürömi orosz pap — eredetileg Alexandra Pavlovna házi gyóntatója — a már említett A. A. Szamborszkij prépost volt, nevezetes gazdasági író, Szperanszkij barátja és a mi Tessedikünk szorgalmas levelezőtársa.

8 Itteni működésének különös érdekessége, hogy tervezetet dolgozott ki arra, miként váljék Magyarország Bécstől független, valóban önálló állammá József nádor és Alexandra Pavlovna trónra emelése révén.

9 Utóda Musovszkij Nikoláj lett, aki hosszú éveken át élt Ürömben, majd mint /. Miklós cár nagy befolyású gyóntatója, Pétervárott fejezte be életét.

10 Az utolsó ürömi lelkész Kolumbov István volt, Munkácsi Bernát, Kunos Ignác, Asbóih Oszkár és sok más magyar tudós barátja, aki 1926. dec. 12-én halt meg.

11 De az első és utolsó orosz pap működése között eltelt több mint száz esztendő leforgása alatt sok irodalomtörténeti érdekességű esemény halmozódott fel az apró mozaikokból összerakásra kerülő ürömi krónikában. Alig két évvel a templom elkészülte után, 1804-ben a néhány hétig Pest-Budán időző Turgenyev Alekszandr Ivanovics, a későbbi hírneves író és történész több ízben is Ürömre látogat. Szüleihez írt hosszú leveleiben érdekes, vonzó képet rajzol Musovszkij Nikoláj személyéről és működéséről. Leírja, hogy minden vasárnap kikocsizik Ürömre, mely — mint írja — „a várostól egy mérföldnyire fekszik, de hegyek között. Ennek ellenére azonban a magyarok és szerbek az ország minden sarkából idezarándokolnak. A templom külső architektúráját — nyilván politikai megfontolásokból — szerényre tervezték; belül azonban kitűnik gyönyörű díszítése és gazdagon épített sekrestyéje".

12 Néhány évvel később, 1805—1806-ban Glinka Fjodor Nikolájevics, a dekabrista mozgalom egyik megalapítója mint fiatal tiszt járta be Magyarország egyes részeit. Magyar tárgyú versei, tájleírásai költőien szép emlékei a magyar—orosz irodalmi kapcsolatoknak. Az ürömi mauzóleumról, illetve annak lakójáról csak A mauzóleum egyik ikonja 436