AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)
84. Stoll, M. : Ratio medendi in nosocomio practico Vindobonensi. Vindobonae, 1779—1790. 85. Pharmacopoea Austriaco provinciális emendata. Viennae, 1794. 86. Crantz, H. J. N. : Materia medica et chirurgia. Vol. 1—3. Viennae, 1762. 87. J. J. Plenktől Telekinek, hat műve is van, közülük nevezetesebb bőrgyógyászati munkája: Doctrina de morbis cutaneis. (Viennae, 1783), mely az elsők között visz rendszert erre a területre és szemészeti műve: Doctrina de morbis oculorum. Viennae, 1783. 88. Quarin, J.: Methodus medendi inflammationibus. Viennae, 1774. 89. Stiftt, J. A.'. Praktische Heilmittellehre. Bd. 1—2. Wien, 1790—1792. 90. Hasenöhrl, J. G. : História medica morti epidemici . . . Viennae, 1760. 91. Mertens, K. : Observationes medicae de febribus putridis, de peste, nonnullisgue aliis morbis. Vindobonae, 1778. 92. Baglivi, G. : Opera omnia medico-practica et anatomica. Leyden, 1745. 93. Santorini, G. D. : Observationes anatomicae. Venezia, 1724. 94. Winslow, J. B. : Expositio anatomica structurae corporis humani. Vol. 1—4. Frankfurt — Lipsia, 1753. 95. Heister, L. : Compendium anatomicum. Amsterdam, 1748. 96. Tissot, S. A. D.: Anleitung für das Landvolk in Absicht auf seine Gesundheit. Zürich, 1768. E mű 1761-ben Lausanne-ban jelent meg először franciául, nem egészen hat év alatt 10 kiadást ért s még ezután is sokszor és sok nyelvre lefordítva adták ki. 97. Stahl, E. G.: Untersuchung der übel curirt und verderbten Krankheiten. Leipzig, 1726, 98. Brown, J. : Grundsätze der Arzneylehre. Frankfurt am Main, 1765. 99. Telekinek, hat műve is van tőle, közülük legfontosabbak: Medicina rationalis systematica. Vol. 1—7. Halle, 1729. Medicina consultatoria. Vol. 1—12. Halle, 1721—1739. 100. Itt csak egy művel szerepel, mivel munkássága már részben a XIX. századra esik. Hufeland, Oh. W.: Ideen über Pathogenie. Jena, 1795. 101. Seile, Ch. G.: Medicina clinica, oder Handbuch der medizinischen Praxis. Berlin, 1783. Neue Beyträge zur Natur- und Arzneywissenschaft. Theil 1—2. Berlin, 1782. 102. Eller, J. T. : Observationes de cognoscendis et curandis morbis. Lipsia, 1762. 103. Sauvages, F. B. : Nosologia methodica sistens morborum classes. Vol. 1—2. Amsterdam, 1768. 104. Lentin, L. F. B. : Beyträge zur ausübenden Arzneywissenschaft, Vol. 1. Leipzig, 1797, 105. Vogel, S. G. : Das Kranken Examen. Stendal, 1796. 106. Macbride, D. : Introductio methodica in theoriam et praxim medicináé. Vol. 1—2. Utrecht, 1774. 107. Whytt, R. : Observations on the nature, causes and cure of those disorders . . . c. művében (Edinburgh, 1765.) az ideges eredetű betegségekkel foglalkozik. 108. Harris, W.: De morbis acutis infantum. Amsterdam, 1736. 109. Bősén von Rosenstein, N. : Anweisung zur Kenntnis und Kur der Kinderkrankheiten. Aufl. 4. Göttingen, 1781. 110. Röderer, J. G. : Elementa artis obstetriciae . . . Ed. 2. Göttingen, 1759. 111. Grant, W. : Beobachtungen über die chronischen Krankheiten. Leipzig, 1784. 112. Heister, L. : Institutiones chirurgicae. Vol. 1—2. Amsterdam, 1739. 113. Pringle, J. : Beobachtungen über die Krankheiten der Armee. Altenburg, 1772. 114. Zuckert, J. F.: Medizinisches Tischbuch. Berlin, 1775. 115. Lavater, J. K. : Von der Physiognomik. Leipzig, 1772. 116. Hecker, A. F.: Allgemeine Geschichte der Natur- und Arzneykunde. Leipzig, 1793. 117. Gaubius, H. D.: Libellus de methodo concinnandi formulas medicamentorum. Leyden, 1763. Másik meglevő műve már általános orvosi s nevét igen híressé tette: Institutiones pathologiae medicinalis. Leyden, 1763. 118. Cartheuser, J. F.: Pharmacologia theoretico-practica. Berlin, 1770. 119. London, 1752. Francia kiadás Paris, 1754. Német kiadás Altenburg, 1755. Holland kiadás Amsterdam, 1765. 120. Smellie, W.: A set of anatomical tables... London, 1754. Német kiadás Nürnberg 1758. és Augsburg 1782. 121. Cullen, W.: Médecin pratique. Paris, 1785. 122. Elsősorban Sprengel, K. P. J.: Versuch einer pragmatischen Geschichte der Arzneikunde. Halle, 1792—1799. valamint J. H. Schulze és Ch. G. Grüner művei. 123. Descriptions des arts et metiers . . . Tom. 1—25. Paris, 1761—1782. 124. Commentarii de rebus in scientia naturali et medicina gestis. Vol. 1—42. Lipsia, 1752— 1800? 427
