AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)

volt, műveit német, francia, angol és holland nyelvre is lefordították és többször kiadták. Telekinél még egy, a kígyókról szóló művét találjuk.

51 Az állatok anatómiájával foglalkozik művében B. M. Valentini orvos.

52 Az Európán kívüli faunáról adnak hírt az utazó természettudósok művei. Az egyik könyv szerzője a botanikánál már említett G. E. Rumpf,

53 a másik szerző P. Forskál dán tudós, aki királyi megbízásból tett keleti utazásokat.

54 A. Haller fiziológiai művei megvoltak Teleki könyvtárában, ezeket részletesebben az orvostudományi résznél tárgyaljuk. A mikroszkópiai vizsgálatokat tartalmazó művek közül J. T. Needham Nouvelles observations microscopiques c. művét találjuk. (Paris, 1750.) Megvolt H. S. Reimarusnak az állatok ösztöneiről írt műve is, melyet már Széchényi könyvtáránál említettünk. A természetrajz szakot összefoglalóan értékelve megállapíthatjuk, hogy Széchényi könyvtárából a tudománytörténet által számon tartott, jelentős tudósok művei közül csak néhányat találunk, Teleki gyűjteményében már valamivel többet, de még mindig nem eleget. G. L. L. Buffon nagy összefoglaló munkája ugyan mindkét könyvtárban sokat pótol, s Telekinél ezen felül még J. Ch. Valmont de Bomare és Ch. Bonnet művei is megvannak. De már az ásványtani művek közül pl. mindkét könyvtárban hiányoljuk J. J. Bechernek, H. M. Klaprothnak, Pv. J. Haüynak, A. Wernernék és Romé de l'Islenék a bevezetőben említett fontos műveit, illetve a nehezebben elérhető eredetiek helyett német fordításaikat.

55 A svéd mineralógusok közül Széchényinek csak A. E. Cronstedttől, Telekinek csak J. G. Walleriustól van könyve. T. Bergmanntől nem találunk művet, pedig bécsi kiadása is volt.

56 Angol szerzők természetesen nehezebben jutottak el az akkori gyűjteményekbe nálunk, pl. J. Hutton, akinek nem is volt korabeli német fordítása. De pl. a másik neves angol mineralógus, R. Kirwan már elég ismert volt a kontinensen.

57 A bányakincsekkel foglalkozó művek közül hiányoljuk Telekinél F. E. Brück' mann művét, mely Széchényinél megvolt. A bányaügyeknek kiváló szakértője volt J. P. F. Duhamel francia mineralógus, aki nemcsak hazája, hanem Németország, Ausztria és Magyarország érceit is tanulmányozta. Művének címe: Geometrie souterraine élémentaire, théorique et pratique. (Paris, 1788.) Német kiadása nem volt. Magyar vonatkozásai miatt említjük meg J. A. Scopoli osztrák geológust, aki hét évig a selmeci bányászati akadémia tanára volt, majd Prágában lett kémia és természetrajz professzor.

58 Botanikai művek között Linné alapvető művei megtalálhatók. J. P. Tournefortnak a bevezetőben említett művét Linné munkái feleslegessé is teszik. De a későbbi rendszerezők közül már hiányzik A. L. Jussieu munkássága. Genera plantarum c. művében a természetes rendszert dolgozta ki.

59 A. P. de Candolle főbb művei már a XIX. századra esnek. Érdekes, hogy nem találunk egyik könyvtárban sem botanikai művet N. J. Jacquintől, a kiváló bécsi orvosprofesszortól és szenvedélyes botanikustól, akit Bécs Linnéjének neveztek el, s aki nemcsak mint tudós, hanem mint művészi növényfestő is kitűnt. Néhány évig a selmeci akadémián is tanított.

60 Növényélettani munkák terén hiányosak a gyűjtemények. Nincs meg S. Halesnék a bevezetőben említett kiemelkedő műve.

61 De még fontosabb lett volna H. L. Duhamel du Monceau főműve, a De la physique des arbres, (Vol. 1—2. Paris, 1758.) melyben mindazt összefoglalta, amit ebben a tárgykörben előtte M. Malpighi, N. Grew, S. Hales és Ch. Bonnet írtak, hozzáadva természetesen a saját eredményeit is. J. Ingenhousz korszakalkotó műve csak Telekinél 416