AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)
botanikus és virágfestő, a prágai főiskolán a botanika tanára. A Felvidékről elszármazott bécsi orvos, J. J. Wernischek művében a növények osztályozásának egy új, bár meglehetősen önkényes módját fektette le. Műve két kiadást ért, de rendszerét ezután elfeledték. 13 Egy berlini professzor, F. A. L. Burgsdorf erdészeti szakértő zárja le a sort, a fafajtákról írt művével. 14 Nevesebb szerzőtől való állattani mű csak egy van: G. Edwards angol természettudós, a kor egyik leghíresebb ornitológusának munkája, melyet az angol eredeti után Nürnbergben adtak ki. Az illusztrált, pompás kiállítású eredetinek német fordítása J. M. Seligmann, neves nürnbergi rézmetsző és kiadó gondozásában jelent meg. 15 Még egy ornitológiai mű van, szintén sok metszettel, J. Ch. D. Schrebertől, az erlangeni egyetem orvosprofesszorától. 16 Egy kisebb állattani breviárium található Ch. W. J. Gatterer göttingeni, majd heidelbergi tanár tollából. 17 Bár Gatterer fő érdeklődési területe nem az állattan, hanem a kamarai tudományok voltak. Megvan H. S. Reimarusnak. az állatok ösztöneiről írt műve. 18 Reimaru» elsősorban filológus volt, de foglalkozott természetrajzzal is. J. J. N. Spalowsky bécsi orvos és természettudós két nagyobb művet írt, egyiket a négylábúakról,. a másikat a madarakról, de a katalógus csak a mű bevezetőjét, illetve a művet bejelentő ismertetőt írja le, lehet, hogy csak ez volt meg. 19 L. Th. Gronovius leydeni természettudós, a Royal Society tagjának egy műve 20 és J. H. Sulzer svájci tudósnak a férgekről szóló munkája egészíti ki a zoológiai művek sorát. 21 Az általános természettudományi és összefoglaló természetrajzi művek közül Teleki gyűjteményében a Széchényi anyaggal párhuzamos G. L. L. Buffon nagy műve, melynek egyes részei több kiadásban is megvannak, s a francia eredetin kívül német fordítás is van. (Az összes meglevő kötetek száma 79!) G. Ch. Raff gyermekeknek szóló Naturgeschichte c. műve és a Le spectacle de la nature c. összefoglaló munka egy hágai és egy későbbi párizsi kiadása szerepel még az azonos művek között. 22 A kiemelkedőbb szerzők közé tartozik J. Ch. Valmont de Bomare francia természettudós, akinek Dictionnaire raisonné universel d'histoire naturelle c. műve Buffon munkája mellett egyike a természettudomány legjobban megírt népszerűsítő könyveinek. (Vol. 1—13. Paris, 1768.) A svájci J. J. Scheuchzer a kor egyik legképzettebb természettudósa, nagy irodalmi munkásságot fejtett ki a természettudományok csaknem minden területén, érdemei különösen hazájának természetrajzi feltárásában nagyok. Itt egy kisebb munkája található. 23 F. J. F. Blumenbach orvostudományi professzor a göttingeni egyetemen egy egész korszakon keresztül. (1752—1840 között élt, s az egyetemen működött 1776-tól haláláig.) Természettudományi kézikönyve 1832-ben érte meg 13. kiadását. 24 Német ornitológus és erdész J. M. Bechstein, aki egész életét az erdészeti kultúra fejlesztésének és természetrajzi, főleg madártani megfigyeléseknek szentelte. Itt található műve: Gemeinnützige Naturgeschichte Deutschlands. (Bd. 1—4. Leipzig, 1789—1795.) F. H. W. Martini berlini orvos és természettudós, a berlini természettudományi társaság alapítója, 25 orvosi és természettudományi folyóiratok kiadója. Összefoglaló műve a 11 kötetes Allgemeine Geschichte der Natur in alphabetischer Ord~ nung. 26 J. Beckmann göttingeni egyetemi tanár műve egészíti ki még ezt a szakot. 27 ' Az ásványtani művek közül először K. Linné Natursystem des Mineralreichsc. művét említjük meg. 28 Az ásványok kémiai tulajdonságainak vizsgálatával kitűnt svéd J. G. Walleriusnak három műve van. 29 Ugyancsak a kémiai ásványtannak volt kiváló szakértője Ch. E. Gellert, aki csaknem tíz évig a pétervári aka414
