AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Borsa Gedeon: Néhány bécsi ősnyomtatvány magyar vonatkozásai

bői a hivatalából kifolyólag mondotta III. Frigyes gyászszertartásával kapcsolatban az ünnepi misét.

33 Ugyancsak III. Frigyes temetési szertartásán hangzott el

34 Bernhard Pergernek a fejezet bevezetőjében említett latin nyelvű gyászbeszéde, amelynek egyik nyomtatott kiadása a bécsi Winterburger-íéle műhelyben látott napvilágot (vö. 18. jegyzet). A szónok, aki a bécsi egyetem kurátora volt, nekrológjában a császár érdemeit sorolta fel és magasztalta tetteit. Ezek között megemlítette (2b lap), hogy Frigyes — nyilván az 1463. évben kötött szerződésre célozva — Magyarországot szorosabb kapcsolatba hozta az ausztriai házzal. Ugyanezen a helyen még kiemelte Perger azt is, hogy milyen állhatatos volt Frigyes a magyarokkal szemben vívott hosszú és véres háborúkban. Beszédét a törökök elleni biztos győzelem reményének hangoztatásával fejezte be (4b lap), amelynek során Magyarország természetesen ismét szóba került. Aligha tévedünk, ha ezt a fordulatot, amely a beszéd végső kicsengése volt, a szónok Miksának a fentiekben már említett és éppen ezekben a hónapokban igen időszerűnek tűnő ama elképzelései támogatására szánta, hogy a törökök ellen szervez hadjáratot. Jegyzetek 1. Gesamtkatalog der Wiegendrucke. (GW) Leipzig 1925— , 895. sz. 2. Bibliographie der österreichischen Drucke des XV. und XVI. Jahrhunderts. Bd. I. (Langer Dolch) Wien 1913, 5—6. sz. 3. Langer-Dolch, 5. és 6. sz. 4. Einblattdrucke des XV. Jahrhunderts. Halle a. S. 1914, 106., 107. és 583. sz. 5. Bamberg, levéltár — Hannover, Kestner-Museum — Paris, BN —Wien, NB (Eduard Langer gyűjteményéből). 6. Vö. Heinrich, Ferdinand: Die Türk°nzugsbestrebungen Kaisers Maximilian I. in den Jahren 1517 und 1518. Diss. Graz 1958, p. 16. 7. Vö. Borsa Gedeon: Die Druckwerke des Österreichischen St. Georgsordens. = GutenbergJahrbuch 1962, pp. 183—188. 8. A nyomtatványnak a párizsi Bibliothéque Nationale-ban őrzött példányáról készült mikrofilm megvan az OSZK filmtárában FM 2/1983 jelzet alatt. 9. A Magy. Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai. I. füz. Bp. 1890. p. 183. Nr. 758. 10. A Frangepán család oklevéltára. II. köt. Bp. 1913. p. 213. CCIII. sz. 11. Az ember akaratlanul is arra gondol, hogy vajon nem Haraszti Ferenc boszniai bán neve keveredett ebbe bele valahogyan. 12. Tanulmányok a Blagay család történetéből. Bp. 1897, pp. 144—145. 13. Szeád-eddin — vö. Thury József: Török történetírók. I. köt. Bp. 1893, p. 181. 14. Vö. Thallóczy: Tanulmányok. . . 144. 1. 15. Geschichte des Osmanischen Reiches. 2. Ausg. Bd. I. Pest 1834, S. 642. 16. Hain 7384 — Langer-Dolch 7 — Denis 803. 17. Hain 2738 — Langer-Dolch 8 — Denis 303. 18. Hain 12 621 — Langer-Dolch 9 — Denis 302. 19. Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. I. köt. Bp. 1900, 25. sz. — Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften. Bd. III. München 1925, Nr. 1554. 20. Herum Ungaricarum decades quatuor. Basel 1568, 728. 1. = RMK. III. 570. 21. Regni Hungarici História. Köln 1685, 18. l.^RMK. III. 3551. 22. Pl. Horváth Mihály: Magyarország történelme. 2. kiad. III. köt. Pest 1871, 264. 1. 23. Nr. 1554. 24. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Szerk. Kundra Kabos. II. köt. Eger 1887, 358. 1. 395