AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Borsa Gedeon: Néhány bécsi ősnyomtatvány magyar vonatkozásai

kívánt Taeszámolni a Karintián keresztül most már az osztrák örökös tartományokat fenyegető török veszedelemről. Ezt a feltételezést látszik erősíteni a pápai levél német fordítása, amelynek segítségével az még szélesebb körben volt terjeszthető. A nyomtatásban megjelentetés indítóját azonban sokkal inkább Miksa császár politikai törekvéseinek alátámasztásában lehet keresni. Ugyanis éppen 1493ban kezdett a császár behatóbban foglalkozni a törökök elleni háború gondolatával. Miután 1493. május 23-án békét kötött VIII. Károly francia királlyal, fokozottan érdeklődött, hogy miképpen lehetne a török veszedelmet elhárítani.

6 Tette ezt részben romatikus lovagi gondolkodásmódjának megfelelően, részben a fenyegetett osztrák örökös tartományok miatt. Azonban nem lebecsülendő szerepet játszott terveiben az a morális és anyagi előny, amelyet egy ilyen, az egész kereszténység nevében megindítandó vállalkozás részére jelenthetett. 1493. szeptember 17-én Innsbruckban kiadta az osztrák Szt. György lovagrend testvérületének alapító okiratát. A lovagrendet még apja, III. Frigyes császár alapította 1468-ban, ugyancsak a törökök elleni hadviselés elősegítése céljából. Azonban a cél megvalósítása érdekében sok nem történt, mint szervezeti keret azonban jó lehetőséget biztosított Miksának. Ezért szélesítette ennek a kis létszámú lovagrendnek anyagi és személyi alapjait az említett testvérülettel. Ebben a helyzetben nyilván kapóra jött a császárnak a pápa felszólítása a törökök elleni harcra. Miután az osztrák Szt. György lovagrend, illetve ennek testvérületének propagálására a nyomtatást meglehetős széles keretek között vették igénybe,

7 joggal elgondolható, hogy a bécsi Winterburger-féle műhelyben készült kiadvány is a fenti nagyvonalú politikai-, gazdasági célkitűzések jegyében látott napvilágot. Visszatérve magának a nyomtatványnak tartalmi vizsgálatára, magyar szemmel a legfontosabb az a két levél, amelyet a pápai nuncius Zengg városából küldött a pápának.

8 Az első írás 1493. szeptember 8-án kelt, és abban a bán közlése alapján arról számolt be a nuncius, hogy a betört törökökkel szemben a „Banus" és ,,

Comes Angelus" felveszik a harcot. Az öt nappal később kelt második jelentésében Antonius Fabregnes már az Udbina közelében lefolyt csatáról tudósított, amelyben a törökök megsemmisítő vereséget mértek a magyar—horvát— német csapatokra. Hogy a fenti eseményeket megfelelő történelmi összefüggésbe lehessen helyezni, szükséges röviden vázolni ennek a török betörésnek közvetlen előzményeit is. Mátyás halálát követő időben a törökök — kisebb nagyobb csapatokkal — minden évben újra és újra betörtek Magyarországra. így 1490 októberében Boszniában, a következő év tavaszán Erdélyen át behatolt portyázó csapatokat Nagyvárad közelében kellett megsemmisítenie Kinizsi Pálnak. Ugyancsak ő verte vissza 1492-ben a Szörény melletti török támadást. Ugyanebben az esztendőben a Bosznián át északnyugatra kalandozó törökök egészen Celje, Tarvisio, Ljubljana és Villach városokig nyomultak elő. Az osztrák rendek azonban sikerrel állították meg őket, és visszatérésre kényszerítették a betört csapatokat. A központi hatalomnak Magyarországon Mátyás halálával bekövetkezett szétesése, elsősorban a „fekete sereg" szétverése szinte vonzotta újabb és újabb vállalkozásra a törököket. 1493 elején azután újra betörtek Erdélybe, de itt komoly ellenállásba ütköztek, és véres fejjel kellett távozniok. 390