AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Nagy Károlyné: Az Országos Széchényi Könyvtár betűrendes szolgálati katalógusának szerkesztési szabályzata

II. Általános szabályok 1. A betűrendbe sorolás alapja a szöveg legegyszerűbb alkotóeleme, az írott betű. A betűk sorrendjét az ábécé adja meg. 2. A betűrendbe sorolás alapja a kiegészített latin (magyar) ábécé. 3. A két- és többjegyű betűk mindkét betűeleme külön-külön betűnek tekintendő és eszerint sorolandó. Pl. Bády István Baedeker, Karl Baffico, Giuseppe Zalán Kornél Zemplén Jolán Zsombor János Zuboly Zweig, Arnold 4. Az ábécé-rendben felsorolt betűk ékezetes formái általában összeosztandok az ékezet nélküliekkel. PL: á, ä, ä é, é, é I, i, í c, c, c n, fi s, & Kivétel az ä, mely az a után sorolandó. 5. Az egyes szavak közötti írásjeleket (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel, kötőjel, gondolatjel, hiányjel) a besoroláskor általában figyelmen kívül kell hagyni. a) A vessző, kettőspont, pontosvessző, hiányjel és a nem pontfunkciót betöltő kérdő- és felkiáltójel besoroláskor soha nem számít. b) A pont és a pontfunkciót betöltő kérdő- és felkiáltójel, ha a címben cezúrát, mondathatárt jelent, figyelembe veendő. Pl. Mit olvassunk ? Útmutató a regényirodalom világában. Több gabonát a hazának! Falusi népnevelők részére. A rövidítések betűi közé tett pontok nem számítanak Pl. F. M. = FM M. Á. V. = MÁV c) A kötőjel kétféle fajtája kétféle elbírálás alá esik. A kötőjel — a kettős vagy összetett nevek kivételével — szóegységet, az ún. nagykötőjel (gondolatjel) szóközt jelöl. Gyakori a két írásjel alkalmazásának keveredése. Ha a kötőjel két különálló fogalmat kapcsol, beosztáskor külön-külön vesszük figyelembe őket. Pl.: Lengyel—magyar szótár Ének—zene-oktatás. Mudrony Soma Mueller, John Henry Muff, Christian Cromwell, Oliver Csüry Bálint Cukor György Czapáry Endre Godwin, William Goethe, Johann Wolfgang von Goffa András = a = e = i = c = n = s 374