AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Urbán László: A kölcsönzés-nyilvántartási munkafolyamatok elemzése a közművelődési könyvtárakban

3.2 Tikettes rendszerek Az olvasói íráskészség javíthatatlansága olyan rendszerek szerkesztéséhez is vezetett, amelyben az olvasói aláírás esetenkénti ismételgetése más műveletelemmel helyettesíthető, a jelenleg érvényben lévő állományvédelmi rendelet szellemének megsértése nélkül. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szerkesztette meg és vezette be a tikettes kölcsönzési rendszert. Féltétélek: Olvasónként 2 db egy kötet értékű és 2 db két kötet értékű tikett. Adatai: az olvasó száma és aláírása. További feltételek azonosak az előző rendszerek feltételeivel. Kikölcsönzés: 1. Az olvasó a kiválasztott köteteket és a megfelelő számú tikettet átadja a könyvtárosnak. 2. A könyvtáros kiszedi a könyvkártyákat, dátumot bélyegez a kártyákra és a tikettekkel együtt a személyi lapba (tasak) helyezi 3. A személyi lapokat (tasak) lerakja az olvasók számrendjébe, vagy a lejáraton belüli számrendbe Visszavétel: 1. A könyvtáros átveszi az olvasó által visszahozott köteteket és az olvasójegyet. Ez utóbbi alapján kikeresi az olvasó személyi lapját (tasak) 2. A könyvkártyákat visszaosztja a kötetekbe, a felesleges tiketteket visszaadja az olvasónak Kikölcsönzés és visszavétel együtt Csúcsteljesítmény Megjegyzés: A lejárati dátum rögzítését az olvasóra bízza ez a rendszer, ami 2,2 sec/köt. csökkenést jelent. A könyvkártyák lebélyegzése kizárólag az adott kötet forgási sebességének vizsgálata szempontjából szükséges, ilyen értelemben állománygyarapítási célú statisztikai adatfelvétel. A tatabányai Megyei Könyvtárban végzett normamérés szerint ennek a műveletelemnek elhagyása 3,3 sec-mal csökkenti a szükséges időráfordítást. . Kikölcsönzés és visszavétel együtt: 13,6 sec/köt. '• 6,8 sec/köt. 1,6 sec/köt. 8,4 sec/köt. 2,5 sec/köt. 6,0 sec/köt. 8,5 sec/köt. 16,9 sec/köt. „ kötet 213 , Csúcsteljesítmény: 264 kötet/óra 3.3 Könyvkártyás, aláírás nélküli rendszerek A forgalom és a könyvtárosokra háruló többletmunka kényszerítette a nyilvántartások eredeti céljainak revízióját. Az Országgyűlési Könyvtár még nem hivatalos állásfoglalása szerint az „olvasó beiratkozása konszenzuál szerződésnek felel meg, tehát a jogviszony a felek közötti megállapodással, nem pedig a dolog 361