AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás

ra). Ez a folyamat teljes összhangban áll az általános tendenciával. Viszont bizonyos ellentmondás van a román nyelveken kiadott természettudományos művek magas aránya (24,6%) és a KKK-hoz befutó kérések csekély száma között (13,0%). A részletesebb elemzés kimutatta, hogy e művek nagy része romániai cserepéldány, amelyek nélkül e nyelvterület jelentőségben a szláv nyelvek mögé szorulna. Meg kell még jegyeznünk, hogy ez az ellentmondás a legújabb kiadványoknál feloldódik, mert 1961 után e rovatban még feltűnőbben esik vissza a román nyelvek aránya, mint a társadalomtudományi műveknél (30,3%-ról 13,3%-ra). Az egyes szakok között a harmadik helyen a műszaki tudományok állnak (15,2%). Nyelvi megoszlásban kimagasló szerepet tölt be a német nyelv, százalékosan is 47,2%, a többespéldányok arányában is (30,2%-a II. tábl. alapján). A második helyen álló angol nyelvhez (22,2%), erőteljesen közeledik a szláv nyelvű művek aránya (17,1%). A második tárgyidőszak 22,2%-os aránya nem is fejezi ki azt a hatalmas növekedést, ami a kurrens szláv anyagból az utóbbi időben kimutatható (38,6%). A szerzeményezések üteme is ezt támasztja alá. A kurrensen beszerzett anyagban valamivel magasabb a műszaki művek aránya (18,0%), mint a KKK állományában. Nyelvi százalékokat tekintve az OGyJ statisztikájában a német, angol és szláv anyag csaknem egyenlően oszlik meg (29, 28 és 27%). A német és az angol nyelvű műszaki kiadványok meglepő többespéldány arányait (német: 30,2%, angol: 28,6% —

II. tábl. alapján) a devizagazdálkodás szempontjai (a német nyelvű művek jelentős része NDK kiadvány) és a kutatók nyelvtudása együtt alakították ki. Valamelyest magasabb a szépirodalom aránya 1961 után, mint az előző években (3,0%-os emelkedés). Mindkét tárgyidőszakban változatlan maradt a szépirodalmon belül a nyelvek fontossági sorrendje. A művek egyharmada a román nyelvcsaládba tartozik. Ezen belül legtöbb a francia nyelvű. A kevés többespóldányt (20,0%) azzal magyarázhatjuk, hogy a legfőbb megrendelők ugyan most is a tanszéki könyvtárak, ebben az esetben azonban nincs közös gyűjtőkör a különböző tanszékek között, mint volt a társadalomtudományi szaknál

20

. A szláv nyelvek növekvő (27,9%-os) és a német nyelv jelentős arányának (23,3%) e szakon belül is a könyvtermés politikai és tudományos súlya, a nyelvtudás és a kedvező devizafeltételek adják magyarázatát. A devizagazdálkodás szempontjainak érvényesülését igazolja, hogy nagyon sok NDK-ból és a Szovjetunióból származó szépirodalmi mű cédulája került katalógusunkba. Az egyéb nyelvek viszonylag magas százaléka (7,6%) és a kevés többespéldány (16,0% — a II. tábl. alapján) mögött az húzódik meg, hogy az élő irodalom — a Szovjetunió kis népeinek és a török nyelvnek irodalma — megelőzte a klasszikus nyelvekét. Latin és görög nyelvű szépirodalmat 1945 utáni kiadásban alig mutathatunk ki a KKK anyagában. Az egyéb nyelvekhez tartozó szépirodalmat elsősorban az MTA könyvtára jelentette egy-egy példányban. Az agrártudományi anyag egészében a többi szak nyelvi és többespéldány szabályszerűségei érvényesülnek. A nyelvi sorrendben második, a többespéldányok tekintetében első helyre került szláv művek az agráregyetemek és a mezőgazdasági tudományos intézetek jól szervezett és élénk tudományos könyvcseréjét példázzák. Ezt bizonyítja az OGyJ 45%-os orosz nyelvű beszerzési aránya az agrárszakban. Érdemes megjegyeznünk, hogy számos nyugati szakkönyv orosz nyelvű fordítását is megtalálhatjuk a KKK állományában. A második 326