AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás

figyelhetjük, hogy a többespéldányok száma lassan nő, az eltolódás elsősorban a három és az annál több lelőhelyes művek javára érvényesül: 1961 után az egyespéldányok 1,0%-kai, a kettős példányok 1,9%-kal csökkentek a vizsgált anyagban. A növekedés az orvosi, műszaki és természettudományi szakokban a leggyorsabb (a 0,8%-os átlagnövekedéssel szemben 9,8, 7,4 illetve 3,8%). E szakokban ugyanakkor mindkét tárgyidőszakban kevesebb egyespéldányt találunk, mint a társadalomtudományi és szépirodalmi csoportokban. Az eltolódás — e téren is — 1961 után nagyobb: az orvosi, műszaki, természettudományi műveknél a többespéldányok aránya már eléri a művek egyharmadát. A szakok közül leginkább az orvosi többespéldányok magas aránya a szembetűnő (33,1%). A szláv nyelvűek csoportjában 1961 után 63,7%. Igen nagy ugyanis az orvosi hálózati könyvtárak száma, fejlett és gyors a szakmai tájékoztatás, ennek következtében a standard elméleti művek, amelyeket kézikönyv gyanánt használnak, sok helyre jutnak el (gyakran tíz-tizenkét helyről is jelentik). A természettudományi és műszaki szakirodalomnál is sokban hasonló a helyzet. Egy érdekes tanulmány

9 felmérte a műszaki szakemberek tudományos önképzését. Szerzői megállapították, hogy a kutató- és tervezőintézetek dolgozói kétszer annyi időt fordítanak a szakirodalom tanulmányozására, kétszer annyi könyvet olvasnak el és általában munkájukban sokkal jobban támaszkodnak a külföldi szakirodalomra, mint a termelésben közvetlenül foglalkoztatott műszaki dolgozók. Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy számos kutató- és tervezőintézet igényel párhuzamosan idegen nyelvű szakirodalmat. Beszerzi ezeket a műveket még rendszerint az Országos Műszaki Könyvtár és a Műegyetem Központi Könyvtára is. Érdemes megjegyezni, hogy mindhárom szakcsoportban még magasabb lenne a többespéldányok aránya, ha teljes egészében ismernénk a nem jelentős kisebb szakkönyvtárak állományát is

10

. Az összes művek 46,6%-át képviselő társadálomtudományi művek csoportja közelíti meg legjobban a többespéldányok átlagos arányát (27,2%). Itt is ki tudjuk mutatni az egyespéldányok lassú fogyását (2,9%-os csökkenés). Leginkább a szláv nyelvek (4,6%-os csökkenés) és a német nyelv (3,6%-os csökkenés) rovatában figyelhető ez meg. A szépirodalom szakcsoportja egyike azoknak a területeknek, ahol a művek kisebb gyűjtőkört érdekelnek, nagyobb szerep jut a különleges igényeknek, ezért érzékenyebben befolyásolja a kialakuló arányokat a nyelvtudás is. A fentiek indokolják azt, hogy itt találjuk a legkevesebb többespéldán vt. A bejelentések megoszlását figyelve feltűnik, milyen kevés a párhuzamos idrív élés. Leginkább még az egyetemi hálózathoz tartozó könyvtárak igényelnek többespéldányokat. A művek többsége kortárs-irodalom, ezen belül is a legújabb kiadások. Ezért növekedett meg a második tárgyidőszakban a szépirodalom részaránya az összes művekhez viszonyítva (7,8%-ról 10,8%-ra). A szépirodalmi műveknek csaknem egyharmadát teszik ki a román nyelvűek (32,2%), de jelentős behozatal van szláv nyelvű (27,9%) és német könyvekből is (23,3%). A román nyelvű (francia, olasz, spanyol és portugál) beszerzésekre — úgy tűnik — egyegy író teljes ceuvre-jének egypéldányos behozatala jellemző (többespéldány mindössze 14,0%), míg a szláv anyag magas többespéldány-arányát (30,2%-ot — a II. tábl. alapján) e művek olcsósága mellett az is indokolja, hogy az Állami Gorkij Könyvtár a szépirodalmi művek többségéből másodpéldányt is rendel. Angol nyelvterületről feltűnően kevés könyvet találunk (mindössze a vizsgált szépirodalmi anyag 9,0%-a), igen alacsony többespéldány aránnyal (19,9%-ot — 320