AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás
sok érvényesülnek. E torzítás méreteinek ellenőrzésére úgy végeztük el a cédulák számlálását, hogy azonos számú cédulát emeltünk ki minden katalógusfiók elejéről és végéről. így tehát a megvizsgált anyag két egyenlő részre oszlott. E két részre — nyelvi és szak szerinti bontásban egyaránt — kiszámított adatok szóródása 5%-on belül maradt. Ez a szám már jelzi a kiválasztott minta megbízhatóságát. Ilyen szempontok figyelembevételével vizsgáltuk meg a háború utáni bejelentéseket tartalmazó katalógusunk A—B betűs anyagát. A feldolgozott 7045 főlap a jelzett időszak idegen nyelvű anyagának 2,65%-át teszi ki. Ennek az aránynak alapján már nagy valószínűséggel általánosíthatjuk adatainkat az 1945 utáni katalógus egészére 4 . II. Mitől függ a többespéldányok megoszlása? Az eredmények elemzése előtt szükséges röviden áttekinteni, hogy a tudományos információcsere mai színvonala és a magyar szerzeményezési politika ezzel kapcsolatos szemlélete miként határozza meg a beérkező művek többespéldány arányát, felmérésünk voltaképpeni tárgyát. Besterman 1947-ben végzett vizsgálata 5 , amely egy európai központi címjegyzék létrehozását készítette elő, francia, svájci, dán és csehszlovák adatokból mutatta ki, hogy nemzetközi szinten van a többespéldányoknak egy olyan optimális aránya, amely kevéssé függ nyelvektől és könyvtári viszonyoktól. Mivel ez a felmérés csak a többi országban is megtalálható külföldi műveket tekintette többespéldánynak, ebben az arányban a nemzetközi információcsere törvényszerűségei fejeződtek ki. Besterman adataiból olyan tendenciára következtethetünk, hogy a fejlett, világnyelvekre támaszkodó kölcsönös tájékozódás növeli az országok közötti többespéldányok számát. Joggal tételezhetjük fel, hogy ennek a célnak elérésére országonként több könyvtár is törekszik, egy-egy országon belül is nő tehát a többespéldányok száma. Egy felmérésnek ezért magyarországi viszonylatban is ki kell mutatnia ezt a növekedést, hiszen nálunk 1957 óta nőtt meg számottevően a külföldi könyvbeszerzés volumene. A mi gyarapítási politikánkban is jelentkezik azonban az átfedések kiküszöbölésének takarékossági irányzata. „A magyar könyvtárügyben érvényesülő tartalmi szemlélet szempontjai a könyvállomány tartalmi változatosságára helyezik a hangsúlyt a kötetszámok halmozására törekvő mennyiségi szemlélettel szemben" — fogalmazza meg egy tanulmány 6 . Ez az elv a valóságban úgy érvényesül, hogy a természettudományok és az alkalmazott tudományok körében magasabb a többespéldányok aránya, mint a társadalomtudományi művek között 7 . Az arányeltolódást „részben a könyvtárak nagy száma és területi decentralizáltsága, részben ... a könyvek munkaeszközjellege" indokolja, mint ahogy ez Haraszthy Gyulának az 1959. évi devizaigényes beszerzésekről szóló tanulmányában olvasható 8 . Ha tehát számításaink helyesek, e kettős tendenciát, amely az országos szerzeményezésben érvényesül, adatainknak is tükröznie kell. III. Az eredmények elemzése 1. A többespéldányok megoszlása szakcsoportok és nyelvi arányok szerint (ld. I. és II. táblázat) Katalógusunkban minden negyedik könyv többespéldány (27,2%). Meg316