AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

dolgozók leltárhiányért fennálló anyagi felelősségéről). A Művelődésügyi Minisz­ternek a raktári dolgozók leltárhiányból eredő anyagi felelősségét szabályozó 164/1965. (M.K. 20) M.M. sz. utasítása kifejezetten kimondja, hogy az utasításban foglaltak alkalmazása szempontjából a könyvtár nem tekinthető raktárnak. Ezzel kapcsolatosan azonban egy dolgot meg kell még jegyezni. Ezek a most említett jogszabályok, amelyek a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség külön­böző eseteit szabályozzák, ismerik az „elismert hiány" jogi fogalmát is. Ez a raktárakban őrzött anyagok természetéből, valamint kezeléséből következő ter­mészetes veszteséget, a kereskedelmi dolgozók anyagi felelősségének megállapí­tásánál pedig ezen felül még azt a megengedett veszteséget is jelenti, ami meghatá­rozott egyéb körülmények folytán áll elő. Ilyen például az önkiszolgáló boltokban előforduló lopás. A raktári és kereskedelmi dolgozókat — a rájuk vonatkozó különleges szabá­lyok értelmében — a leltárhiányért való anyagi felelősség csak az előre megálla­pított „elismert hiány"-on (káló, elismert veszteség) felül mutatkozó hiányért terheli. Felvethető az a kérdés, hogy nem volna-e indokolt a könyvtári állomány­ban bekövetkező hiányok vonatkozásában is ilyen megengedett veszteség, el­ismert hiány megállapítása. A tapasztalat ugyanis kétségtelenül bizonyítja, hogy a könyvtári használatban bizonyos veszteség a legmesszebbmenő gondosság, óva­tosság és a legszigorúbb rendszabályok alkalmazása mellett sem kerülhető el. Ennek az elkerülhetetlen veszteségnek az aránya persze könyvtártípusonként változik. Más a szabadpolcos, mint a nem szabadpolcos, ismét más a tudományos, mint a közművelődési könyvtárakban, és függ még sok egyéb körülménytől is, mint például az állomány nagysága, a könyvtár elhelyezése, a könyvtári dolgozók létszáma stb. A kérdés vizsgálatánál és eldöntésénél nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az említett raktári és kereskedelmi dolgozók az elismert hiányon felül mutatkozó hiányért vétkességükre való tekintet nélkül, tehát az általános munkajogi anyagi felelősségnél szigorúbb szabályok szerint felelnek, bár a felelősség mértékét a jog ezekben az esetekben is korlátozza. (Álta­lában egyhavi munkabérük erejéig felelnek.) A könyvtári szolgálatban, a könyvtárak működésében azonban nem állnak fenn azok a körülmények, amelyek a raktári, valamint a kereskedelmi dolgozók leltárhiánya esetében a dolgozó vétkességére való tekintet nélkül is indokolják az anyagi felelősség megállapítását. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy leltárhiánynak ezekben az esetekben is csak „a kezelésre átadott és átvett anyagokban a leltározáskor fennálló, az elismert (normalizált) mértéket meghaladó az a hiány" minősül, amelynek okait megállapítani nem lehet (58/1958. (XI. 13.) Korm. sz. rendelet 1. § 2. bek.). Az anyagi felelősség megállapítása szempontjából tehát nem leltárhiány az anyagilag felelős vagy idegen személyek vétkes (szándékos vagy gondatlan), illetőleg vétlen károkozása, valamint az olyan ok folytán előállott hiány sem, amely az anyagilag felelősök részéről el­hárítható nem volt. (13/1958. (XI. 13.) Bk. M. sz. rendelet 1. § 1. bek.) Ha a leltár­hiány oka ismert, az anyagi felelősség megállapítására nem a leltárhiányra vonat­kozó különleges szabályok, hanem az általános munkajogi felelősségi szabályok érvényesek. A könyvtári szolgálatban nincsenek olyan értelemben kezelésre átadott és átvett dolgok, mint egy kereskedelmi raktárban vagy üzletben. A könyvraktár 311

Next

/
Thumbnails
Contents