AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Babiczky Béla: Az országos állományvédelmi mikrofilmezési program és Nemzeti Könyvtárunk

1. Az OSZK-ban az országos hírlap-mikrofilmezési program céljára újabb, hírlap-fényképezésre alkalmas mikrofilmfelvevő készülék beszerzése szükséges megfelelő létszámfejlesztéssel, hogy a jelenlegi termelés az állományvédelmi mikrofilmezés céljára kétszeresére emelhető legyen. 2. Az MTA könyvtárát, ill. annak mikrofilm-üzemét kellene kijelölni az RMK országos mikrofilmezési program szervezésére. 3. A Szegedi Egyetemi Könyvtár az OSZK-val megindított mikrofilm-koope­rációja továbbfejlesztésével saját és a Somogyi Könyvtár állományának figyelem­bevételével fokozottabban bekapcsolódhat az országos állományvédelmi mikro­filmezés programjába. 4. A Debreceni Egyetemi Könyvtár mikrofilm-üzemének korszerűsítése (hírlapfényképezésre is alkalmas felvevőgép és előhívó berendezés beszerzése) után megfelelő létszámmal — a jelenlegi kurrens egyetemi feladatok ellátásán felül — alkalmassá válhat arra, hogy az OSZK-val való együttműködést eredmé­nyesen továbbfejlessze főként a Debreceni Kollégiumi Nagykönyvtár és a sáros­pataki kollégiumi könyvtár állományának, valamint környező megyei könyvtá­rak helytörténeti anyagának mikrofilmezésével. 5. Az országos mikrofilmezési program keretében a hírlapok mikrofilmezésé­nek kérdését külön kiemelt programként kell kezelni, sőt esetleg külön lehetne választani a szervezés és végrehajtás szempontjából egyaránt a hírlapok mikro­filmezését a folyóiratokétól is. A kéziratok és a régi kiadványok mikrofilmezési programjai a megfelelő ará­nyok figyelembevételével párhuzamosan folyhatnak tovább, de elképzelhetők ezen belül egyes külön akciók is valamilyen tartalmi körülhatárolással, pl. egy-egy tudományos területre vonatkozó tudománytörténeti anyag állományvédelmi mikrofilmezése könyvtárközi összefogással. Ilyen jellegű állományvédelmi mikro­filmezési programokat szakkönyvtárak (OMKDK, műszaki egyetemek könyvtárai stb.) is megszervezhetnének és lebonyolíthatnának. 6. A mikrofilmezési programok kidolgozásakor az egyes csoportokba tartozó címek megállapítása után azokat az alábbi szempontok alapján kell rangsorolni (sürgősségi sorrend): 1. a kutatás szempontjából legjelentősebb címek; 2. a fellel­hető példányszám; 3. a példányok állapota, rongáltsági foka; 4. a könyvtárakban felmért igénybevétel foka. 7. Az állományvédelmi mikrofilmezési programok egyes részleteinek megszer­vezésekor az együttműködés kiterjedhet: a) a mikrofilmezésre kerülő állomány­részek jegyzékeinek egyeztetésére; b) a legteljesebb példányok kiválasztására, illetve a hiányok kiegészítésére; c) kölcsönös mikrofilmezésre; d) a negatívokról készülő filmmásolatok kölcsönös cseréjére, illetve negatívokért pozitív mikrofilm szolgáltatására; e) központi katalógusok szerkesztésére és mikrofilm-címjegyzékek kiadására. 8. Az OSZK Mikrofilm Bizottságát ki kell bővíteni az országos mikrofilmezési programban részt vevő könyvtárak és a megfelelő tudományos intézmények képviselőivel (állandó jellegű tagokkal, ill. egyes kérdések megvitatására meghívott szakértőkkel). E bizottság lenne hivatott a programba tartozó egyes területek (kéziratok, ősnyomtatványok és RMK-k, hírlapok stb. mikrofilmezése) kapcsola­tos alapelvek kidolgozására és elfogadására, illetve döntésre abban, hogy a gya­277

Next

/
Thumbnails
Contents