AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

sában és a nemzeti könyvtár megőrzési kötelezettségében fejeződik ki másrészt. Ennek az ellentmondásnak feloldására csak a könyvtári munka minden ágának összefogásával és a megfelelő anyagi eszközök biztosításával lehet — és kell is — könyvtárunknak vállalkoznia. Számos, már jelenleg is folyamatban levő munka (várbeli kézikönyvtárak, másodpéldányok, archivális periodika-sorozatok, foko­zódó állományvédelem, mikrofilmezés, xerox-másolatok stb.) tanúskodik erről a tendenciáról, végső kifejlődésüket azonban — s ezzel olvasószolgálatunknak a társadalmi igényekkel való szinkronba hozását — csak a várban érhetik el. Központi olvasószolgálatunk 1965-ben 196, 1966-ban 211 írásbeli tájékozta­tást adott, s folyamatosan ellátta a szóbeli- és telefonreferenszet. Különgyűjtemé­nyeink közül a Kézirattár, a Zeneműtár és a Régi Nyomtatványok Tára adott jelen­tősebb számú tudományos tájékoztatást írásban. 1965-ben 13, 1966-ban 8 kiál­lítást rendeztünk. Kiemelkednek közülük A magyar könyv húsz éve, Budapest felszabadulása, Vietnami szolidaritási hét c. kiállítások és a Goldmark Károly, Dante, Toldy Ferenc, Fazekas Mihály emlékkiállítások. A kisebb, megemlékező jellegű kiállítások közül említésre méltók Pollack Mihály, A. Tolsztoj, Lomonoszov, Húsz János, Semmelwzis, G. B. Shaw, Komját Aladár és Gorkij emlékének szentelt kiál­lítások. 1965-ben indította el könyvtárunk a könyvművészet fokozottabb ápolá­sának céljával az ex libris kiállítások sorozatát. Eddig bemutatásra került a mai észt és lengyel ex libris művészet és a három hazai grafikus Fery Antal — Ábrahám Rafael és Diskay Lenke — munkássága. Bibliográfiai munka Könyvtárunk legfontosabb bibliográfiai szolgáltatása továbbra is a magyar­országi könyvtermelés kurrens és retrospektív regisztrálása. E feladat minél töké­letesebb végrehajtását szolgálták az 1964 végén, illetve 1965 elején végrehajtott szervezeti változások, melyeknek eredményeképpen létrejött az egységes, úgy a könyv, mint a periodika feldolgozását összefogó Bibliográfiai Osztály. Tevékeny­sége az elmúlt két évben igen eredményesnek bizonyult munkáját sikerült meny­nyíségében is, tartalmában is továbbfejleszteni. A Magyar Nemzeti Bibliográfia füzetei félhavonként rendszeresen megjelen­tek. A Magyar Könyvészet éves kumulációi közül megjelent az 1964-es kötet, az 1965-ös kötet megjelenése nyomdai nehézségek miatt 1967-re húzódott át. A retrospektív nemzeti bibliográfia hiányainak felszámolására indított Magyar Könyvészet 1945—1960 c. ciklusbibliográfiának első és második kötete is elhagyta a sajtót 1965-ben, illetve 1966-ban. (1. Általános művek. Filozófia. Vallás. Társadalomtudományok. Nyelvészet. 2. Természettudományok. Orvos­tudomány. Mezőgazdaság.) Nyomdába került a harmadik kötet és jelentősen elő­rehaladt a mutatókötet szerkesztése is. Már folynak a két háború közti időszak, az 1921—1944-es évek könyvter­mését számba vevő bibliográfia munkálatai is; ezek jelenleg az anyaggyűjtés stá­diumában vannak. Az akadémiai támogatással folyó Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473—1600 évkorét tartalmazó első kötet anyaga elkészült, a lektori vélemények alapján azonban bővítések, módosítások váltak szükségessé. Ez a kézirat anyagá­nak alapos átdolgozását vonta maga után, ami kiadásában kb. egy éves késedel­met okoz. Eredményes volt 1966-ban a szerkesztő egyhónapos jugoszláviai útja, 26

Next

/
Thumbnails
Contents