AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Babiczky Béla: Az országos állományvédelmi mikrofilmezési program és Nemzeti Könyvtárunk

heti az összes mikrofilmezési igényt, hanem csupán azt a mennyiséget, amelyből ki kell választani a mikrofilmezendő anyagot. Ez a felismerés azonban az OKDT számára kidolgozott javaslatokban nem kapott kellő hangsúlyt, illetve nem érvényesült eléggé az országos mikrofilmezési program körvonalainak kibontásában. Nem számolhatott a felmérés alapján a tervezet az állományok állapotával, a művek többszörös előfordulásával, ami csak központi címjegyzék alapján lenne felderíthető, mégpedig az egyes példányok állapotának regisztrálásával összekötve. Nem számolhatott továbbá a felmérés és a tervezet a különféle könyvtárakban az egyes dokumentumtípusok könyvtári igénybevételével sem. Nem kért adatokat a felmérés arra vonatkozólag sem, hogy a mikrofilmezésre vonatkozó kötetszám az adott kategória tekintetében: a) a teljes anyag-e vagy annak csak egy része ? b) mikrofilmeztek-e már az anyagból, és ha igen, mennyit ? Ez olyan számadatokhoz vezethetett, hogy egyes dokumentum-kategóriák igen kis számmal szerepeltek annál a könyvtárnál, mely abból már jelentős mennyiséget mikrofilmre vett (pl. OSZK). Az 1963. évi felmérés minden hibája ellenére is értékes adatokat szolgáltatott.

10 Ezek az állományvédelmi mikrofilmezés országos programjának kialakításához jól felhasználhatók az arányok érzékeltetésére, főként arra, hogy egyes területeken milyen intézmények között kell a legszorosabb együttműködést kialakítani. A felmérés módszereiből ezen felül további tanulságok is leszűrhetők, s az alábbi megállapításokat teszik lehetővé: 1. A párhuzamosságok figyelembevétele nélkül az országos állományvédelmi mikrofilmezés keretében az adatokat szolgáltató könyvtárak kb. 700 000 kötet (könyvtári egység) mikrofilmezését tartották szükségesnek. Ebből az következik, hogy: a) ekkora anyagot kell egyeztetni a mikrofilmezés szervezése során a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében; b) ebből kell kiválasztani különböző szempontok figyelembevételével a sorrendben először, illetve későbbi periódusokban mikrofilmezendő címeket. 2. Az egyes könyvtárak végső soron maguk döntötték el, hogy mit tekintettek állományvédelmi szempontból mikrofilmezendőnek. A szubjektív tényezők kiküszöbölése érdekében legalábbis az egyes dokumentum-típusok tekintetében pontosabban meg kell határozni a kiválasztáshoz és a sorrendiség eldöntéséhez szükséges alapelveket. Csak ezek alapján lehet a konkrét végrehajtáshoz hozzákezdeni, az egyes műveket kiválasztani. 3. Egyértelműen meg kell határozni, hogy az állományvédelmi mikrofilmezési program során mit kell magán az állományvédelmi mikrofilmezésen érteni? Csak biztonsági intézkedésről van-e szó, melynek kizárólagos célja a mikrofilmek archiválása, megőrzése az utókor számára, vagy pedig az, hogy az eredeti példányokat (állományt) védjék meg, helyezzék biztonságba és az archiválisan megőrzött mikrofilm-negatívokról készült mikrofilm-másolatokat (olvasófilm) adják olvasásra, használatra ? 4. A felmérés alapján el lehet érni, hogy a könyvtárak közötti munkamegosztás racionális legyen, az egyes dokumentum-fajtákon, illetve évkorokon belül mindig az adott típusban leggazdagabb anyaggal rendelkező könyvtárban menjen végbe. Ez teszi lehetővé és legkönnyebben megvalósíthatóvá a munkálatok összehangolását, a párhuzamosságok minimumra csökkentését. Az ilyen alapon ki^266