AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

és a hozzájuk kapcsolódó művek kiemelése, megfelelő választólapozása, stb.) A szakkatalógusnál megtörtént az 1800 előtt megjelent művek céduláinak kiemelése és egy külön szakkatalógusban való felállítása (kb. 50 000 cédula). A további korszakok rendkívül munkaigényes és egyre újabb kérdések elméleti kidolgozását igénylő átszerkesztése vontatottabban haladt, a teljesítések itt elmaradtak a tervezett mögött. 1966-ban megindultak a hírlaptári katalógus-rekonstrukció előmunkálatai is. Első ütemében létrehozták az időszaki kiadványok számrendi, ún. revíziós-katalógusát, melynek duplikálásával a mindeddig hiányzott raktári katalógust teremtik meg, a továbbiakban pedig a katalógus-rekonstrukció munkaeszközéül szolgál. Jelentős eseményként könyvelhető el, hogy a Könyvfeldolgozó Osztály megvalósította a háromszintű (teljes, egyszerűsített és csoportos) feldolgozást, s a feldolgozási futószalag átszervezésével az átfutási időt 16—18 napra csökkentette. A csoportos feldolgozásra kerülő anyagot egyesítették a Kisnyomtatványtárral, mely e profilváltozás következtében gyűjteményében gazdagodott, a kutatás szempontjából jelentőségében növekedett. Sok munkát adott a könyvtár szakozóinak a FID-reformok keresztülvitele a szakozási gyakorlatban és a katalógusokban. A Feldolgozó Osztály elvégezte a katalóguscédulák xerox-ofszet sokszorosítással történő előállításának vizsgálatát s egy kéthónapos próba-üzemeléssel győződött meg arról, hogy alkalmazása a könyvtár jelenlegi adottságai mellett még nem időszerű. A Kézirattár a nagyobb hagyatékok, illetve kézirattári állagok egyszerűsített és ideiglenes feldolgozásának módszerét dolgozta ki és alkalmazta sikerrel. A Régi Nyomtatványok Tára elkészítette a központi ősnyomtatványkatalógust (kb. 3600 címleírást), feldolgozta XVI. századi külföldi röplapgyűjteményét és megkezdte a XVI. századi külföldi művek, az ún. antiqua-gyűjtemény adrematizált katalógusban való, több szempontú feltárását. A Térképtár a folyamatos munkák ellátása mellett régi kéziratos térképeinek részletes annotált címleírásokban való feltárásán dolgozott. A Zeneműtár elvégezte a nem-zenei hanglemezek korszerű rekatalogizálását és több nagy, zenei kéziratos hagyatékot dolgozott fel, (Dohnányi művek, Jemnitz Sándor zenei kéziratai) ezenkívül folytatta a „Ms. mus. IV." jelzetű zenei kéziratok feldolgozását. A Színháztörténeti Tár országos színlapkatasztert állított fel, melyben nyilvántartásba vették, hogy az ország mely nagyobb közgyűjteményeiben találhatók jelentősebb számban színlapok. A Kisnyomtatványtár rendezte a Könyvfeldolgozó Osztálytól átvett, az 1961— 1966. évekből származó mintegy 40—50 000 darab csoportos feldolgozásra kerülő nyomtatványt. Terven felül elvégezték az 1712—1807 közötti időszakból származó kisnyomtatványok rendezését is. Raktározás, állományvédelem 1966-ban elkészült és betelepítést nyert a rákospalotai új épület 4300 polcfolyómétere. A központi épületek raktárainak zsúfoltságán azonban ez jelentős mértékben nem enyhített, mivel az eddig ömlesztetten tárolt másodpéldányok 22