AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára
maírók közt élénk a levelezés, így már Fáy András és Bajza József 1877-ben megvásárolt 36 levelezése sok idevágó anyagot tartalmazott, ugyani gy^á ranka György 1895-ben idekerült levelei és Abonyi Lajoséi. 37 Fáy Andrásnak 1908ban megszerzett irataiban bőven vannak a magyar színjátszást érintő irományok, Jusíh Zsigmond kézirataiban is találunk színházi vonatkozásút. 38 A példákat még sokszorozhatnék. Sok a színházi vonatkozás a zenei kéziratokban, elsősorban az 1904 óta itt őrzött ErkelhagyatékbanP De más jellegű iratok is őriznek színháztörténeti anyagot, így Podmaniczky Frigyes naplóinak 19 kötete, melyeket 1888 és 1896 közt több részletben adományozott a könyvtárnak, vagy Khevenhüller-Metsch herceg emlékiratai, melyek a magyarországi német színészetre vonatkozó adatokat tartalmaznak. 40 Az átmenetet Szigligeti kéziratai alkotják, melyeknek zöme 96 kötetben 1897-ben hagyatékából került a könyvtár birtokába. 41 Szigligetit az irodalomtörténet mint drámaírót tartja számon, de ezek a drámák a magyar színpad szolgálatában születtek, s írójuk egyben a Nemzeti Színház egyik legnagyobb vezetője és rendezője is. Hagyatéka drámaszövegeken kívül, melyek közt cenzúrai, súgóés rendezőpéldányok is vannak, s az első magyar .Ferasí-fordítás nyomtatásban soha meg nem jelent szövege is, színházelméleti és -történeti dolgozatokat, színházi iratokat, főképp jelentéseket is tartalmaznak, és levelezésének zöme is színházi vonatkozású. A nyolcvanas évektől kezdve eleinte szórványosan, később már rendszeresen nő az az anyag, amely már mint színháztörténeti forrás kerül a könyvtárba. A gyűjtőkörnek ez a tágulása részben a már említett országos érdeklődésnek tudható be, mely nemcsak a könyvtár figyelmét fordította felé, hanem a színészekét és színházvezetőkét is, akik egyre gyakrabban hagyták pályájuk írásos emlékeit a könyvtárra. A másik ok személyi természetű. 1888-ban lépett a könyvtár szolRészlet Déryné naplójából 219