AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára

áll, levelezik Kónyi János strázsamesterrel, az első magyarul adott színjáték, a Gróf Waltron fordítójával, és Pállya Istvánnal, az iskolai dráma buzgó művelő­jével is. 5 Széchényi haláláig gondoskodott az 1802-ben a nemzetnek ajándékozott könyvtárról, 1848-ban a nagycenki gyűjteményhez hozzácsatolva a soproni könyv­tárat is. 1805-ben és 1809-ben Napoleon előnyomulásakor a könyvtárat Temesvárra, illetve Nagyváradra vitték. De a menekülés folyamán nem szenvedett semmi csorbát, sőt különböző szerzeményekkel gyarapodott. 6 Valószínűleg akkor ke­rültek a gyűjteménybe Patachich váradi püspök latin operaelőadásainak egyedül itt megmaradt szövegkönyvei. Széchényi a hungaricum gyűjtemény katalógusának kiadásáról is gondosko­dott 7 s ez pontos képet ad a könyvtár színészettörténeti vonatkozású anyagáról. Az Indexek Dramatica Opera címen sorolják fel az idevágó műveket, az első 120-at az első Supplementumé, 20-at a másodiké, 14-et a harmadiké. A katalógus maga felvesz még egy drámai művet, mely az Indexből kimaradt. Ez a Gomico-Tragoedia egy 1748-ból való, hely nélkül megjelent kiadása. 8 Az első Index nyelv szerint három csoportra tagolja az anyagot (I. Latina; II. Hungarica; III. Germanico-Gallica) s a csoportokon belül különválasztja a színészettörténeti műveket, a gyűjteményes kiadásokat és a szövegeket. De ez utóbbiak is — különösen az iskoladrámák és programjaik s az opera-szöveg­könyvek — sok színészettörténeti anyagot is tartalmaznak. így az Erdődy gróf pozsonyi színházában előadott Julius Sabinus c. daljáték librettójának függeléke napról napra közli az ott színre került operák címét. 9 A felsoroltak közt a legbe­csesebb darab a gyönyörű kiállítású Hochgräflich Erdődyscher Theateralmanach egyetlen magyarországi példánya. 10 A színjátszásra vonatkozó művek közt talál­juk az Ungrisches Magazin II. kötetében megjelent Chronologie des Theaters zu Pressburgot, a Brockmann Hattyú Ilonájáról Bécsben 1788-ban kiadott kommen­tárt, Gruber Károly Antal tanulmányát Iffland mimikájáról, Endrődy János Ma­gyar Játékszínét, Abaúj vármegye nyomtatott levelét „a többi Magyar Országi Vármegyékhez a Pesti Magyar Teátromi Társaság elő mozdítása végett 10. Apr. 1793" és az első magyar színjátszó társaság Magyar Teátromi Zsebkönyvéi 1794-re és 1795-re. A drámaszövegek közt sok az iskoladráma, latin és magyar nyelvű, protes­táns és katolikus egyaránt. A legrégibb Lackner Kristóf Sopronban előadott Electio Trigonianája (Francofurti 1617). Itt van Rezik Pigritiusának 1707-i kiadása és Illei János Budán előadott latin iskoladrámáinak gyűjteménye, a Ludi Tragici (Comaromii 1791). A magyar iskoladrámák közt a főhelyet a jezsuiták foglalják el, Faludi, Illei a Tornyos Péterrel, Kereskényi, Kunics a Szedeciással, de itt vannak a piaristák is, főképp Simái Kristóf a Mesterséges ravaszsággal, Gyapai Mártonnal, a Váratlan vendéggel és az Igazházival. De megtalálható mind­az a magyar drámai termés, ami nyomtatásban addig megjelent: Bessenyei összes drámái, Péczeli, Zechenter darabjai, Kazinczy Hamlet-fordítása, az első Moliére­fordítások, Szentjóbi Szabó László Mátyás királya magyar és német kiadásban, a két magyar színdarab-gyűjtemény, a Magyar Játékszín és az Erdélyi Játékos Gyűjtemény s az első magyar színtársulat nyomtatásban egyenkint megjelent mű­sordarabjai, többnyire egyetlen példányok, mint az első magyar daljáték, a Pikko hertzeg és Jutka Persi. A német drámák közt részint magyar tárgyú, részint magyarországi szerzőtől 215

Next

/
Thumbnails
Contents