AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Egy Ady-vezérvers története

ható, mint a vers utolsó szakaszában is; Ady a címben egy szótaggal megtoldja. A legtöbb javítása magánhangzók hosszú, illetve rövid voltát rögzíti, prozódiai okokból különös gondossággal. Egész verseket nem idézhetünk itt, csupán jelzésként adunk mindkétfajta javításra néhány kiragadott példát: úgy, amíg, víg, gyí, pírral, szivem, vidáman, hírrel, sírással, másrészt: szomorú, fiu, fiút, ifjw, ugye, hull, koszorú, ujjongtam, betűket, betűben, csengettyüzni — és így tovább. Az Adyverstan kutatóira vár a továbbiakban az adott verssorokban indokolt javítások végigvizsgálása. Ugyancsak a kritikai kiadás előkészítőinek feladata lesz, hogy elemezzék a fent közölt hat Ady-strófát. Figyelmet érdemel az időpont is, mely itt — nyomdai dátumbélyegzők jóvoltából — pontosan megadott: a Minden Titkok Verseiből tördelt levonata 1910. december 8- és 9-én ment ki a nyomdából; a visszaérkezés kelte december 14- és 15-e. — Itt kell megjegyeznünk, hogy a másik kötet, a Vér és Arany harmadik kiadása — szintén figyelemre méltó bejegyzéssel a kötet élén — ugyanez év novemberének negyedik és tizedik napja közt került korrektúrára. A továbbiakban is együttmaradt, úgy látszik, e két kötet levonata, egyelőre nem tudjuk, kinek a kezében, mindenesetre az Ady versek tisztelője lehetett, ha gondosan őrizte és ugyancsak együtt adta tovább három év múlva. Erről mindkét kötet belső borítójának felső széléhez közel gondos tulajdonosi bejegyzés tudósít, egyformán: „Bakonyi István tulajdona 1913. nov. 30." A nevet ismeri Gulyás Pál írói lexikona :

3 Bakonyi István Felsőnyéken, 1892-ben született, vegyészmérnöki oklevelét Budapesten, 1919-ben szerezte meg. Az Adykorrektúrák megszerzése idején tehát 21 éves volt, azt azonban nem tudjuk, ez időben mivel foglalkozott. Fordításai az ido nemzetközi nyelvre 1917-től kezdve egymás után jelennek meg, többek közt Freud, Szabó Ervin munkái, s Karinthytól pedig a Capillária. Értesülünk arról is, hogy később az ido nemzetközi nyelv egyesületének alelnöke lett. Gulyás legfrissebb bibliográfiai adata lexikona megjelenéséhez képest tíz esztendős, 1929-ből való, azonban támaszkodik a British Museum katalógusának 1934. évi IX. kötetére is. Befejezésül azt mondja Gulyás Bakonyi Istvánról: 1928-ban Budapesten élt. Mindezekből nyilvánvaló: utóbb már nem. Nyilvánvalóan ezért nem szerepel Bakonyi évtizedeken át az Országos Széchényi Könyvtár katalógusaiban. Csak az újabb, külföldi hungaricum-gyűjtő tevékenység eredményeképp találunk egy nemzetközi nyelvekkel foglalkozó tanulmánykötetet, ennek függelékében olvasható Bakonyi egy dolgozata.

4 A kiadvány a szerzők neve mellett pontosan feltünteti az egyetemet, a tanszéket illetve intézetet és a tudományos grádust; ebben az esetben így szerepel a szerző: „Dr. ing. Stefano Bakonyi, Bordighera." Tehát nyilvánvalóan egy már visszavonult, de a nemzetközi nyelvekkel foglalkozó körökben számon tartott idős tudósról van szó. A két korrektúra-kötetet egy budapesti lakostól vásároltuk meg 1961 tavaszán. Mindkét kötetet külföldi kiadók egy-egy nyomtatvány-borítékjába csomagolva vettük birtokunkba, a cégek által Bakonyi nevére, Bordigherába címezve. Az ^4cfa/-korrektúrák tulajdonosi bejegyzésével azonos gondos kézírás tünteti fel a két kötet pontos adatait. A két korrektúra útját tehát csupán 1910 és 1913 közt nem ismerjük — nyomon követhetjük azonban 1913-tól s látjuk, hogy közgyűjteménybe jutásáig, majd félszázadon s talán fél Európán át megszakítatlanul egy értő tulajdonos kezében voltak. Utóbb kiderült, Bakonyi István azzal a megbízással juttatta el az ,áe?í/-emlékeket ismerőséhez, hogy hozza a Széchényi Könyvtár Kézirattárába. Megilletődve és hálával fogadjuk a két kötetet itthon. Egy-egy 212