AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

I. A GYŰJTEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK Állománygyarapítás Állományunk fejlődése mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben megfelelő volt és a tervezettet meghaladta. A teljes állomány mennyiségi növekedése 1966 végén 7,1 százalékos volt 1964-hez viszonyítva. Az összállományi gyarapodáson belül a könyvek gyarapodása 5,4 százalékos volt. Sajnálatos módon csökkent a vételből származó könyvek mennyisége: 1964-hez viszonyítva 1966-ban mintegy felére. E csökkenést az állományrevíziós munkában való részvétel, valamint a külföldi könyvek és folyóiratok drágulása (változatlan devizakeret mellett) eredményezte. Kiemelt feladatként végeztük a várbeli olvasótermek kézikönyvtárai anyagának kijelölését és beszerzését. A mintegy 60 000 kötetesre tervezett kézikönyvtárak felállítása, ami szinte új könyvtár alapításával ér fel, már egymagában is hatalmas feladatot ró a könyvtárra. Ugyanakkor az antikvár piac beszűkülése és a külföldi könyvek már említett drágulása a beszerzés nehézségeit még tovább növelte. E nehézségek ellenére is a megszerzésekben csak mintegy 10 százalékos lemaradás mutatkozik. Legnagyobb előrehaladást a történettudományi szakolvasóterem és az általános olvasóterem kézikönyvtárainak kialakításánál sikerült elérni, befejezésük azonban még a következő évek feladata. Folytatódott az irodalomtudományi szakolvasóterem és a központi tájékoztatás kézikönyvtárainak kialakítása is. Állománygyarapításunkat — ezen belül egyebek közt az új kézikönyvtárak célját — szolgálja, bár hatása csak az elkövetkező években mérhető majd le, a Vas-utcai pinceraktárban közel 14 év óta ömlesztetten tárolt másodpéldányok rendezése is. A Rákospalotán megszerzett és könyvtári célokra átalakított épület 4300 polcfolyómétere részben raktári gondjaink enyhítéséhez járult hozzá, részben befogadta a mintegy 130 000 darabot kitevő fenti állományrészeket. 1966 végéig mintegy 65 000 kötet állványra helyezése történt meg a könyvtár raktári jelzeteinek sorrendjében, a katalógusokkal való összevetés alapján. A beszerzések közül jelentőségükben kiemelkednek a ritkaságok, pl. Bethlen Kata Önéletírásá-nak első kiadása, a bécsi magyar emigráció „1924" c. antológiája, Goethe Über Kunst und Alterihum c. hatkötetes művének stuttgarti első kiadása (1816—1820), Kahána Mózes Univerzum (1919) c. műve, a Nibelung-ének egy 1821-es kiadása a közreadó ajánlásával gr. Majláth Jánosnak (Dass ist der Nibelungeliet. Hrsg.: Joseph v. Lassberg. Eppishausen, 1821.). A modern könyvkiadás területéről jelentősebb beszerzések a Monumenta Medii Aevi historica res gestas Poloniae illustrantia (New York, 1964—1965.) sorozatának facsimile kiegészítései, a New York Public Library. Dictionary catalog of the Music collection (New York, 1964.) 20 kötete, két jelentős történeti feldolgozás (JSuomen historica. Helsinki, 1944—1964. — História de Espana. Madrid, 1957—1965.) és Conrad Gesner Bibliotheca universaliskn&k és az Appendixnek facsimile kiadása (New York, 1965.). A Régi Nyomtatványok Tára többek között Beniczky Péter: Magyar rithmusok (Lőcse, 1962.) és Jász-Berényi Pál: Fax Nova Linguae Latináé. A New Torch to the Latiné Tongue (1664.) — Institutionum Grammaticarum. Pars prima. (1663.) c. műveivel gyarapodott. 20