AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Egykorú törvénykiadványaink 1595-től 1688-ig

rendek természetesen észrevették és a következő országgyűléseken hevesen tiltakoztak is ellenük. Az uralkodó képviselőjének megnyugtató válaszai ellenére a titkos tanács továbbra sem hagyta abba jogtalan hamisításait, amelyeknek a megkoronázása 1604-ben következett be, mikor is egy olyan paragrafust iktattak be az országgyűlésen hozott törvénycikkek után, amely már teljes egészében az udvarban született. Ez volt a hírhedt 22. artikulus, amelyben az uralkodó a vallásszabadság ügyének országgyűlésen való tárgyalását a legfenyegetőbb módon eltiltotta. Amint Károlyi Árpád megállapította, ezt a törvénycikket Eudolf császár akkori helyettesének, Mátyás főhercegnek, a későbbi 77. Mátyás királynak az óhajára iktatták be az országgyűlésen hozott törvénycikkek sorába, és azt a titkos tanács nyomatékos utasítására az akkori magyar királyi titkár, Himelreich Tibor fogalmazta meg. Köztudomású, hogy ennek a jogtalanul beikatott törvénycikknek a hatására indult meg a Bocskai-féle felkelés. Ezeknek a történelmi tényeknek az ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy miért nem nyomtatták Magyarországon törvénycikkeinket, hanem inkább az ellenkezőjét kérdezhetnők: hogyan merte volna az udvar ezeket a sokszor meghamisított törvénycikkeket valamelyik magyarországi nyomdába küldeni kinyomtatás végett ? A császár titkos tanácsa kínosan ügyelt arra, hogy a valószínűleg általa kiválasztott, jól kipróbált, majdnem miniszteri hatalommal rendelkező királyi titkár az udvar székhelyén működő és a legfelsőbb körök bizalmát élvező, lehetőleg udvari nyomdára bízza ezeket a fontos közjogi okmányokat. Jegyzetek 1. Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. 1—3. köt. (A 3. köt. társszerzője Hellebrant Árpád.) Bp. 1879—1898. (A továbbiakban: RMK.) 2. A huszonhétből huszonhat eredetiben, egy pedig (az 1604. évi törvénycikkek) xeroxmásolatban van meg az OSZK-ban. 3. RMK II. 395. 4. RMK II. 1630. 5. Magyar országgyűlési törvényczikkek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. = Magy. Könyvszle. 1896. 68. 1. 6. Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár c. munkájának I—

II. kötetéhez. Bp. 1912. 7. RMK III. 2233, RMK II. 1500, 1610 és 1611. 8. Zwo warhafftige newe Zeitung. (RMK II. 249.) 9. Vö. Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Bp. 1931. 229. 1. Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig. Bp. 1959. 109. 1. Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon. Bp. 1961. 2. rész, 87. 1. 10. Vö. Iványi Béla—Gárdonyi Albert—Czakó Elemér: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577—1927. Bp. (1927.) 32. 1. 11. Gulyás: A könyv sorsa... 2. rész, 149. 1. 12. E kiadványok OSZK-példányainak jelzetei: RMK III. 847a, 871b, 895a, 914a, 932a, 941, 971a, 986, 1000a, 1010 (hasonmás). Az a-, ill. b-indexes nyomtatványok bibliográfiai leírásait ld. Horváth Ignác idézett cikkében, valamint Sztripszky i. m. 13. RMK III. 1053. 14. RMK III. 895a, 914a, 932a és 971a. 15. Vö. Briquet, C. M.: Les filigranes. Paris 1907. A 15.914—15.964. sz. ábrák a 4. kötetben és az ezekre vonatkozó szöveg uo., a 801—804. lapon. 16. Vö. Briquet i. m., 2319—2327. sz. ábrák az 1. kötetben és az ezekre vonatkozó szöveg uo., a 177. lapon. Ld. még: Eineder, Georg: The ancient paper-mills of the former Austro165