AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Pethes Iván: A zeneművészet és a zenetudomány könyvtári osztályozásának kérdései

b) zeneművek keresztmetszete: 1. a vokális zenében Az előadótestület nagysága, vagy összetétele — Az előadás jellege — Az előadó kísérete szempontjából, 2. a hangszeres zenében: Az előadó jellege — Az előadótestület nagysága, vagy összetétele — Az előadó kísérete — Eredeti előadásmód (zenei átiratok esetében) szempontjából. Ez utóbbi keresztmetszetet a vokális zenében a rendszer nem használja. Elhagyja a rendszer továbbá a vokális zenében a zongora- és orgonakíséret külön jelzettel való meghatározását, míg a kíséret nélküli, vagy más hangszerkíséret esetét önálló jelzettel különbözteti meg. A rendszer a jelzetek alkotására a latin nagybetűket használja A—Z-ig, de a tévedések elkerülése végett az I és 0 betűk használatát mellőzi. Az alosztásokban a / és a () jeleket használja, melyeknek eredményeként három, egymás után következő betűrend jön létre a következőképpen (A) — (Z) ezt követi a /A — /Z ezt követi A —Z A szisztéma a fenti jelrendszerek, valamint ezek kombinációinak összetételéből, ebben a sorrendben dolgozza ki a zeneirodalom és a zeneművek közös alosztásait, illetőleg kategóriáit. A rendszer végén segédtáblázatokat találunk, ezek egyrészt a zenei könyvtárak számára készültek, másrészt a népi, földrajzi, időbeli alosztásokat tartalmazzák. Coates rendszere a keresztmetszetes osztályozás szabályainak megfelelően a tárgy különböző osztályozási dimenzióit — beleértve a tárgyak egymás közötti kapcsolatait — elemeire bontja és a sémában megadott fogalmi jegyeknek megfelelően rögzíti az egyes keresztmetszetekhez tartozó jeleket. A szakjelzet «úgy jön létre, hogy a fogalmakat fordított sorrendben rendezzük. Ez tehát azt jelenti, hogy a legáltalánosabb fogalom kerül a jelzetsor utolsó helyére és az egyedi —• a fogalom köre szűkítésének sorrendjében — mindig egy-egy hellyel előbbre. Vizsgáljuk meg most már közelebbről a rendszert a táblázatok sorrendjének megfelelően, kiemelve közülük a legfontosabbakat. A táblázatokat a közös alosztások sora nyitja meg. Ezek az A (A—Z) jelzetet viselik, és a következő legfontosabb alosztásokat tartalmazzák: A (B) folyóiratok; A (C) enciklopédiák; A (H) szervezet; A (J) jog; A (R) zeneműnyomtatás; A (S) zeneműkiadás; A (T) bibliográfiák; A (U) zenei könyvtárak; A (V) zenei oktatás zeneiskolák; A (X) a zene története [időrendi periodizálását a 7. számú segédtáblázat tartalmazza]; A (Z) a zene más tárggyal való vonatkozásban. A főtáblázat következő részében A/AM — A/Y a zene elméletének felsorolása következik az alábbi szempontok szerint: A/CY — A/FK a zene technikája [pl. A/FD = hanglemezre vett zene]; A/FY — A/LU zenei karakter [pl. A/GH cigányzene, vagy A/HM balettzene]; A/LZ — A/RM a zene elemei [pl. A/P hangmagasság, vagy A/RM ellenponttan] ; A/S — A/Y zenei formák [pl, A/W rondó

r vagy A/Y fuga]. 89