AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Pethes Iván: A zeneművészet és a zenetudomány könyvtári osztályozásának kérdései

pedagógiája; metodika; állami vagy városi nevelés a zenében); VWL magánoktatás és Önképzés a zenében; VWM zeneiskolák (benne alapfokú, felsőfokú oktatás, konzervatóriumokban, egyetemeken, vagy más intézményekben; különleges tanfolyamok); VWN énekoktatás művészete és tudománya; VWO hangszeroktatás (alosztása VWT szerint az egyes hangszercsoportoknak megfelelően): VWP zeneművészek: életük, jellemvonásaik és pályafutásuk (benne zeneművészek szociális helyzete; szervezetei; irodalmi munkásságuk, beleértve kritikai munkásságukat stb.); VWQ zenemű- és hanglemezkiadás (benne a kiadói szervezetekkel); VWR zeneművek tolmácsolása; VWS az énekművészet általában (az oktatás vonatkozásai nélkül); VWT hangszeres tolmácsolás a zenében (benne az improvizáció; átírás; transzponálás; lapról olvasás; hangszerek és hangszerkészítők általában; majd VWTH—VWTZ jelek alatt a billentyűs és húroshangszerekkel); VWU fúvóshangszerek általában; nyelvsípos hangszerek általában (benne a következő csoportosításban: fúvóhangszerek; harmonika és társai; rézfúvóhangszerek; ütőhangszerek különböző fajtái; egzotikus, primitív, és egyéb [népi] hangszerek); kamarazene; VWV zenekari muzsika (benne zenekarok; hangszerelés; vezénylés; karmesterek; partitúraolvasás; stb.); VWW vallásos, egyházi zene (benne a vokális és hangszeres egyházi zene különböző fajtái; egyházzenei formák; gyászzenék, stb; VWY népzene és gépzene (benne a vokális és hangszeres népzene különböző fajtái, mint pl. a tánczene, a zene mechanikus, vagy fizikai úton való tolmácsolásának módjai; hanglemezek; rádiózene). A VX osztály a zeneműveket, kottákat és hanglemezeket osztályozza. Legfontosabb korlátozottan közös alosztásai a következők: VX1 osztályozási kézikönyvek és mutatók; VX2 zeneművek bibliográfiái és jegyzékei; VX5 hanglemezek bibliográfiái és jegyzékei; stb. Az egyes alosztályokban a következő csoportokat találhatjuk; VXA—VXG különböző zeneelméleti példatárak (mint összhangzattani, formatani, szolfézs példatárak; vokalizek, stb.); VXH—VXK a vokális zene különböző csoportjait tárgyalja az egyes hangcsoportok (hangmagasságok), énekegyüttesek összetételének megfelelően, utolsóként az egyházzenét. VXL a színpadi zene gyűjtőhelye; VXM zenekari művek; VXN vonóskari művek, vonós kamarazene; VXO—VXY az egyes hangszerekre írott zeneművek az az orgonától, a zongorán, vonóshangszereken, fúvóshangszereken át az ütőhangszerekig. Ha Bliss szisztémájának zenei vonatkozásait először tekintjük meg, abban néhány igen szimpatikus vonást találhatunk. Ami a zeneirodalom első két nagy osztályának, a zenetörténeti és zenetudományi irodalom kettéválasztását illeti, elfogadhatónak, de nem teljesen indokoltnak tartjuk. Indokolatlanná számunkra az teszi, hogy a zenetudomány szerintünk egyik lényeges tárgya a zenetörténeti vizsgálat. Annak azonban feltétlenül csak egyik önálló stúdiuma. Ugyanakkor meg kell azt is állapítanunk, hogy a zenetudományi alosztásokban súlyos tárgyi tévedések vannak, melyekre néhány példával szolgálhatunk: a VWF alosztályban, ahova Bliss a zeneszerzést és a zenei notáció kérdéseinek irodalmát sorolja be, csak a zenei lejegyzéssel kapcsolatos tudnivalókat találjuk. A zeneművek, dallamok olvasásával kapcsolatos tudnivalók, melyek a zeneelmélet fontos stúdiumai, mint pl. a lapról éneklés, lejátszás, és a partitúraolvasás itt nem nyert elhelyezést. A lapról éneklés ugyanis a VWS énekművészet osztályában kapott helyet, a lapról olvasás a VWT osztályban a hangszeres zene kategóriájaként, végül a partitúraolvasás a VWV zenekari muzsika alosztályaként nyert el87