AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Pethes Iván: A zeneművészet és a zenetudomány könyvtári osztályozásának kérdései

valamint a Library of Congress rendszerét kivéve, mely a zenének önálló főosztályt állít — a zenét a művészetek valamely szempont szerint csoportosított' osztályába helyezi. Nézzük csak sorra a táblázatunkba foglalt osztályozási rendszereket. William T. Harris a „Természettudományok és alkalmazott tudományok", valamint a „Történettudományok" közé helyezi a „Művészetek" főosztályát, majd ebben felsorolja az egyes művészetek története között a 7., egyben utolsóalosztályként a zenét. Mint érdekességet említhetjük meg, hogy a zene közvetlenül kapcsolódik a következő (66/77) osztályokat képviselő irodalomhoz, ahol a sort a bibliográfia, benne a könyvtártudomány zárja le. Rendszerében tehát a művészetek sorába az irodalom is beletartozik, és ebben döntően eltér a szisztéma alapjául szolgáló baconi tudományfelosztástól. Charles Amy Cutter „Expansive classification-^ két egyenrangú osztályt, az. „Alétika és szórakoztató művészetek" (VV) és a „Zene" (VP) osztályát helyezi el az ,,Alkalmazótt tudományok, technológia" és a „Képzőművészetek" főosztálya közé. Ezt követik a „Nyelv által közvetített művészetek" — alias irodalomtudomány —, melybe az írás, könyv, könyvtárral kapcsolatos tudományok is beletartoznak. Cutter szisztémájában azzal, hogy a zeneművészet és irodalom közé a képzőművészeteket iktatja be, a művészetek sora oly módon szakad meg, hogy az a zene és az irodalom közti szerves kapcsolat megteremtését eleve kizárja. Melvil Bewey Tizedes Osztályozás-éh&n, valamint az ebből fejlődött Egyetemes Tizedes Osztályozás-h&n a „Művészetek" az ,,Alkalmazott tudományok" és az „Irodalomtudomány, szépirodalom" közé kerültek. Maga az elhelyezés mintegy átmenetet sejtetne a 6. főosztály folytatásaként a területrendezéssel kezdődően,, az architektúrával folytatódó an, a képzőművészetek egyéb ágain keresztül a „Zené"-hez, melyet a „Szórakozás, játék, sport" osztály követ, benne a zenei vonatkozásokban lényeges olyan alosztályokkal, mint „Filmművészet", „Színház",. „Tánc". Sajnos azonban ezeknek a művészeteknek a számunkra oly folytonos „Irodalom"-hoz való közvetlen átmenetét sem a TO, sem az ETO a közbeékelt „Testgyakorlás, sport" alosztályok miatt nem tudja biztosítani. Csak röviden említjük meg — hiszen jelen tanulmányunkban nem vizsgáljuk — a Library of Congress szakrendszerét, melynek kialakításában Cuttemek jelentős érdemei vannak. Az LC szakrendszerében ugyanis a H-val jelzett „Társadalomtudományok" főosztályát, (melynek utolsó alosztálya a „Neveléstudomány" (L), mintegy közvetlen átmenetet képez az egyes művészetekhez) az M-mel jelzett „Zene"-i főosztály követi. Ezután jönnek sorra a „Képzőművészetek", ismét elszakítva a zenét a P jelű „Nyelv- és irodalomtudomány"-tól. James Duff Brown Subject classification-je egész más utat követ rendszerében, amikor a zenét az akusztika társaságában, a fizikai tudományok közé, a főosztálynak 3. és 4. alosztályaként helyezi el. Rendszerében a művészetek csak a geometriának, illetőleg a fizikának egy-egy vetületeként jelentkeznek. Brownnél végképp elszakadnak egymástól a szépművészetek és a művészet másik főcsoportja, az irodalom. Shiyali Ramamrita Banganaihan, a nagy indiai könyvtártudós alapvetően fontos osztályozási rendszere, a Colon classification a zene szempontjából nem szakít az eddigi hagyományokkal és azt-a „Szépművészetek" főosztályában (N) a W jelű „Szellemi megismerés, miszticizmus", valamint az 0 „Irodalom" főosztályok közé helyezi el. A „Szépművészetek" főosztálya azután az eddig használatos, 79