AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Takács Menyhért: A Hírlaptár szakkatalógusának átalakítása

akiktől differenciált szakozást nem lehet elvárni. Erre egyébként nincs is szükség, mert a felállított csoportok — amennyiben bizonyos fajta periodikák nagyobb számban való jelentkezése ezt megkívánja — tetszés szerint további alcsoportokra bonthatók. A szakkatalógus másik része a hírlapokat, az újságokat foglalja magában. Ennek a résznek alapvető rendezési elvéül a kérdéses lap nyelve szolgál. A nyelv szempontja bizonyos interferenciát visz be a két részbe, amennyiben az idegen nyelvű szakfolyóiratok — az egy bizonyos nyelven megjelenő anyag egészének áttekinthetősége érdekében — az első és a második részbe egyaránt beosztást nyernek. A hírlapok és újságok nyelv szerinti csoportosítása a jelenlegi szakkatalógusban az ETO szabályaitól eltérő módon történik, amennyiben a 07 után következő szám, illetve számok jelzik mindig a periodika nyelvét. Ezek a számok az ETO 42/49 szakjainak megfelelően alakíttattak ki pl. 072 Angol; 073 Német; 074 Francia; 075 Olasz újságok stb. Egyedüli kivételt itt a magyar nyelvű lapok képeznek, amennyiben ezek jelzésére — a Szabó Ervin-féle egyszerűsítés bevezetésével (41 Magyar nyelv!) — 071 jelzet szolgál. Egy-egy nyelven belül a lapok 1/—9 alosztással — a következő 11 csoportba nyernek beosztást: —1 Napilapok; —2 Egyéb politikai lapok; —31 Illusztrált lapok; —32 Ismeretterjesztő és családi lapok; —4 Élclapok; —51 Általános tartalmú lapok; —52 Tudományos szakfolyóiratok. (Ez a szám szolgál a külföldi szakfolyóiratoknak a nyelv szerinti csoportokba való beosztására.); —6 Üzemi lapok; —7 Ifjúsági lapok; —8 Kőnyomatos tudósítók, sajtótájékoztatók; —9 Hivatalos lapok. II. Javaslatunk szerint — melyet az Orsz. Osztályozási Bizottságnak is bemutattunk — a periodika-szakkatalógust, a hungarika-anyag áttekinthetőbbé tétele érdekében három nagy részre kell bontani: A) Hungarika. Ide kerülnek: 1. a Magyarországon megjelent magyar nyelvű, 2. a külföldön megjelent magyar nyelvű, 3. a Magyarországon megjelent idegen nyelvű periodikák. Külföldön idegen nyelven megjelenő, de Magyarországgal foglalkozó és így hungarikának tekinthető hírlapok és folyóiratok csoportjának felállítása nem látszik szükségesnek. Magyarország határait mindig a megjelenés időpontjának megfelelően kell figyelembe venni. Olyan folyóiratok és lapok tehát, melyek pl. Trianon után is életben maradtak, és amelyekből a Hírlaptárnak példányai vannak itt is és az utódállamok periodikái között is szerepelnek. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ebben a csoportban — ugyanúgy minta periodikák nyelv szerinti B) csoportjában —nem csak a szoros értelemben vett újságok kapnak helyet, hanem a szakfolyóiratok is. Ez utóbbiak külön cédulával természetesen belekerülnek a szakfolyóiratok megfelelő csoportjaiba is. B) A periodikák nyelv szerint. Itt egy-egy nagy csoportba kerülnek a Hírlaptár állományában levő orosz, német, angol, francia stb. periodikák tekintet nélkül arra, hogy újságok-e vagy szakfolyóiratok. C) A szakfolyóiratoknak — szükség szerinti mértékben differenciált — csoportjai. Ide nyelvre és megjelenési helyre való tekintet nélkül belekerülnek a. különböző szakokat képviselő összes szakfolyóiratok. Az egyes szakcsoportokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — előre kell megállapítani. A szakfolyóiratok és az újságok megkülönböztetésénél messzemenő szabadelvűséggel kell eljárni. Eszerint a külső formájukban újságokként jelentkező, de egy meghatározott 69