AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Babiczky Béla: A reprográfia jelentősége a korszerű nemzeti könyvtárban

University of Rochester Press például 1960 júliusig 614 zenei publikációt készített mikrokártyán.

16 A mikrokiadások között egyre több olyan akad, melynek egyetlen megjelenési formája a mikrofilm vagy mikrolap. Ezek a kiadványok természetszerűleg beletartoznak a megfelelő nemzeti könyvtár gyűjteményébe. A mikrokiadványok tehát mindenképpen helyet követelnek a maguk számára a nemzeti könyvtárak állományában. E mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mikrokiadványok igen jó lehetőségeket nyújtanak fontos standard művek megszerzésére, melyek nem tartoznak a nemzeti könyvanyagba, de nem hiányozhatnak a nemzeti könyvtár gyűjteményéből. A mi új nemzeti könyvtárunk számára is számos lehetőséget rejt ez magában a külföldi standard művek beszerzésére. Gyakorivá kezd válni a mikrokiadás könyvtári címjegyzékek, bibliográfiák, indexek, tartalommutatók, referátumok stb. esetében is. Ez ésszerűvé és gazdaságossá teheti a könyvtárak kiadói tevékenységét. így például a svéd hírlapok cikkeinek indexét 1959 óta mikrofilmlapon adják ki: 70 hírlap cikkei 23 tárgykörben. Evans: American Bibliography 13 kötete mikronyomat formájában került kiadásra.

17 Ezek és hasonló példák az új nemzeti könyvtár bibliográfiai és egyéb kiadási tevékenysége számára is új lehetőségeket látszanak biztosítani. A nemzeti könyvtár gondolhatna mikrokártya kiadásra a könyvtárak szélesebb körében szükséges segédkönyvek újrakiadásával is. Ez éppúgy lehetne valamilyen kiadó szerv, pl. a Könyvtárellátó feladata is. A nemzeti könyvtár reprográfiai feladatai között a könyvmuzeológiai feladatokat is meg kell említeni. Részben ide sorolható a nagy alakú eredetik, térképek, grafikai plakátok fényképezése is, mely nagyobb méretű síkfilmre, vagy esetleg 70 mm-es mikrofilmre történhetik. Ide sorolható a színes fényképezés megvalósítása, hogy a könyvtár színes kéziratos anyagáról a kutatás és oktatás számára felvételeket tudjanak szolgáltatni a párizsi Bibliothéque Nationale és a Bodleyana színes mikrofilmjei, vagy a bécsi Nationalbibliothek színes diapozitívjai példájára. Az új nemzeti könyvtár feladatai között joggal foglalhatna helyet az infravörös és ultraibolya sugarakkal való fényképezés az olvashatatlanná vált régi szövegek rekonstruálása érdekében. A nemzeti könyvtárak (Bécs, Párizs stb.) mellett e területen speciális intézmények, pl. a római Gallo Intézet értek el komoly eredményeket. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményei néhány évvel ezelőtt kidolgozták mikrofilmezési terveiket, s azt azóta tovább finomítják. Az állomány egyes típusain, kategóriáin, évkoréin stb. belül kötetszámra és felvételszámra megállapították a mikrofilmezésre kerülő anyag mennyiségét és azt fontossági sorrendben lebontva adják mikrofilmezésre. Ezt a tervet természetszerűleg az élet minduntalan módosítja, előkerülnek más könyvtárak gyűjteményeiből értékes kiegészítő anyagok, kiderülnek hézagok, melyek más könyvtárakkal való együttműködést követelnek meg a mikrofilmezésben. A mikrofilmezési program helyes lebonyolítása a mikrofilm osztály és az egyes gyűjtemények állandó szoros együttműködését követeli meg, tartalmi vonatkozásban is. A nemzeti könyvtár közel 35—40 millió mikrofilmfelvételi tervével az országos felmérésben szereplő 90 milliónyi felvételt figyelembe véve szinte egyedüli helyen áll és különösen nagy koordináló feladatai vannak, hiszen az országosan mikrofilmezendő 90 millió felvételben bőven akad olyan, melyet a nemzeti könyvtár már mikrofilmre vett, vagy melynek mikrofilmezését szintén tervezi. A pár64