AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Markovits Györgyi: Egy illegális lap és József Attila. A Front.

oktatásáról cikkezik, felvázolván ezt a munkásöntudatot fertőző igyekvést, amellyel a magyarországi szociálfasizmus — minden, csápjuk közé került munkásban elsorvasztja osztálya harcos céljait. Kis éles szemle számol be a „Független Magyarország" folyóiratról, annak szociálfasiszta szerepéről és vezetőjének dr. Fábián Dánielnek gyáva, dilettáns, de tudatos munkásellenes működéséről. Illyés Gyula kitűnő verset írt a polgári társadalom legundorítóbb virágáról: az újságíróról. Gereblyés László a ,,Nyü"-ról, tízfilléres regénykiadványairól ír, bemutatván ennek a vállalkozásnak aljas, munkásellenes beállítottságát. Kozma József zeneelméleti cikket írt és nagy riport számol be a szocdemek őszi országos kongresszusáról. Változatos, szép és bátor a folyóirat, csak a változatok húrján még néhány más ütem is elfért volna — néhány jól megírt, de fölös cikk helyén. Hiányzik a lapból az aktualitás. Ez a lap 1929-ben is megjelenhetett volna, de evvel a tartalommal akkor is időszerűtlenül a levegőben lógott volna. Borzalmas új világháború fenyegeti a dolgozókat, rendszeres provokáció folyik a Szovjetunió ellenes intervenció érdekében — s ezekről a kérdésekről sornyi sincs a lapban. A munkanélküliség problémája fel sincs vetve a folyóiratban. A munkásság politikai és gazdasági harcainak a kérdése—mondjuk, a lap kulturális jellegének megóvása érdekében, kultúrvonalra átszerelve — fel sincs vetve. A „Front" így csak „kultúrát" játszik! Mennyiben különbözik akkor a lap a szociálfasiszta sajtó- és kultúrtermekéitől, ha a „Front" csinálói ugyancsak a levegőben lógva szocdemek hibáiba esnek, vagyis akarva- nem akarva elleplezik, •amit a szocdemek tudatosan csinálnak, a munkásosztály legaktuálisabb problémáit. Hogy hova fejlődött volna a lap, ha be nem tiltják — nem érdemes jóslásokba bocsátkozni. Ez az egy szám — jószándékú, de az osztályharcos munkásmozgalom harcain kívülálló rokonszenvező gárda jóindulatú negatívumait olvassuk ki csupán a hasábokból. Ez a szemlélet tisztán kibontakozik a „Költő a börtönben" c. cikkből. (Pákozdy Ferenc bebörtönzéséről van szó), amelyben az író azt mondja: „Pákozdy Ferenc a legjobb, legszelídebb, legigazabb fiú: rab, rab a gyilkosok és tolvajok között". . . Hát így nem lehet! Pákozdy nemcsak a gyilkosok és tolvajok között rab — ez ellen a megállapítás ellen ő maga tiltakozna — a magyar börtönökben sokszáz proletárharcos sínylődik Pákozdyval együtt. .. Aki ezt nem tudja — a cikkíró úgylátszik erről nem vett tudomást — még mindig csudálkozva néz a burzsoáziára, hogy: furcsa dolog kérem, hogyan lehet ilyen becsületes elvtársat becsukni! Magyarországon is, mint mindenütt a világon, tudják az elvtársak, hogy az osztályharc következetes vállalása börtönt jelent! Ahol tehát nemcsak gyilkosok és tolvajok ülnek!. . ." A periratok minden jelentősebb cikkel részletesen foglalkoznak. Érdekes azonban, hogy a versek közül sem József Attila Munkások, sem Illyés Gyula A hírlapíró című versét

23 nem inkriminálják, ellenben a vádirat eléggé részletesen elemzi a Nyomorúság az életem című szatmarmegyei népdalt. Mindenesetre annyit tudunk, hogy József Attilát a királyi ügyészség mint terhelt tanút, beidézte a Front--per tárgyalására. A budapesti királyi ügyészség vádirata

24 1932. február 16-án készült el, két hónapjaal a folyóirat megjelenése és elkobzása után. A vádirat 11 oldal terjedelmű. Első vádlottként Kodolányi János szerepel benne osztály elleni izgatás bűntette és bűntevő feldicsérésének vétsége címén. A második vádlott Antal János, mint kiadó, akit szintén osztály elleni izgatás bűntettével, továbbá az 1921. III. törvénycikk 5. paragrafusának 1. bekezdésébe ütköző, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatás vétsége címén vádolnak. A vádirat részletesen elemzi a cikkeket. Néhány részlet a vádiratból: „Kodolányi János «Tüntetés» felirat alatt közzétett cikkben a kivételes hatalom fennállásának ideje alatt a többi társadalmi osztályt papiosztály elleni gyűlöletre izgatta. .. Antal János ugyanezen lapban «Nyomorúság az életem» továbbá «Jó gyerekek parlamentje ...» végül « A sült galamb » feliratok alatt közzétett cikkekben a kivételes hatalom fennállásának ideje alatt a munkás illetve a vagyontalan osztályhoz tartozókat a vagyonos osztály elleni gyűlöletre izgatta, és az «Egy liter anyatej: harminc pengő », továbbá «Boris Pilniak: Életképek », végül «Mérgezett nyilak» feliratok alatt közzétett cikkek tartalmával az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása és különösen a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos úton létesítésére izgatott.. ." 306