AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Kozocsa Sándor: Casanova Magyarországon
11. Petrik Géza bibliográfiája szerint Cerő J. Imre hozta forgalomba. 12. Shakespeare Othello-]át fordította még magyarra (1899). 13. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a 3. kötet 30, a 4. kötet 40 füzetből állott, amiből arra lehet következtetni, hogy a négy kötetet összesen 140 füzetben dobták piacra, darabonként 1/2 és 1 íves füzetekben. A teljes mű 1200 nyomtatott oldal, 80 ív, a négy kötet egyébként 78 teljes oldalas képet, 5 fejlécképet és 4 záródíszképet foglal magában. A képekre vonatkozóan J. Rives Childs megjegyzése (Casanoviana. 156.1.): ,,with the same illus. as those of the Hynek [Praha 1898—1900] edition". A magyar kiadás képanyagát, sajnos, nem sikerült a cseh fordítás képeivel összevetni, ill. azonosítani, mert a Hynekféle kiadás egyetlen magyarországi közkönyvtárban sem található. A füzetek címképeinek szignatúrája: Kurcz és T a ph [oto], a 3. kötet 24. füzetétől a „ Rubinstein I. kiadásá"-t „Rubinstein I. utóda" váltja föl. Egy-egy füzet ára 20 kr. (40 fillér) volt. A fejlécek sziglái: 1. kötet: B. R. (2.); 2. köiet: S vagy S z [dohai Szélely Andor festő és grafikus,* 1877] 1900. (1.); 3. kötet: R. Ö. (1.); 4. kötet jelzetlen; a záródíszképek: 1—3. kötet jelzetlen, a 4. kötet aláírása: Kluger A. Az egészoldalas képek sziglái vagy nevei: 1. kötet: 1., 15:B. R.; 2., 5., 7., 9: S z ; 3., 8., 14: egykori acélmetszet után. 4: U. V. [= Unie-Vilim]; 6., 13., 16., 20: Unie-Vilim (?); 10: Márkus Imre [festő és grafikus, * 1872] 11—12., 21—22: szignálatlan; 17: Székely [Andor]; 18: S z ; 19: Székely Afndor].; 2. kötet: 1., 3—5., 8—16., 18., 20: szignálatlan; 2., 7., 17., 19: Unie-Vilim; 6: egykori rézmetszet után; 3. kötet: 1—10., 12., 14—18: szignálatlan; 11—13: egykori rézmetszet után; 4. kötet: 1., 3., 5—-18: szignálatlan; 4: egykori rézmetszet után. 14. Ruttkai György: Casanova. = Jövendő. 1904. 11. sz. 25—31. 1. 15. A Rozsnyai-íé\e ponyva- „sorozatban" ugyancsak Szász K[ároly ?] fordításában Boccaccio Dekameronja, és Navarrai Margit Heptameronja. 16. A könyv képeiről: a színes borítólapján olvashatatlan szignó található, egyébként a 14 fejléc vagy fejezetzáró kép szignálatlan, és 14 teljes oldalas kép van a könyvben, ez utóbbiakból 7 ponyvaigényű és erősen ízléstelen kivitelű, a többi 7 régi metszetek után készült, finomabb tónusú rajz, az 1. és a 4. számú Rö, a 6. számú R. ö. sziglával ellátva. 17. Casanova. Operette 3 felvonásban előjátékai. Szövegét írta: Faragó Jenő. Zenéjét szerzetté: Barna Izsó. Bp. [1902], Lampel R. 16° 64 1. (Fővárosi Színházak Műsora. 127— 128.) 18. H. n. 1908, Privatdruck Verlag von Casanova. 16° 76 1. 19. A II. füzetből a kiadó 1917-ben új borítékkiadást készíteit. 20. Élet. 1912. 34. sz. 1089. 1. 21. Pester Lloyd, 1912. 218. Morgenblatt, 22. Nyugat. 1912. II. köt. 469—470. 1. 23. Fenyő Miksa: Docteur Guéde Casanova-tanulmánya. Nyugat. 1912. II. köt. 468—469. 1. 24. Casanova levelei. = Nyugat. 1913. II. köt. 131—132. 1. 25. Casanova barátnői. = Az Újság. 1913. 263. sz. 26. Pick Ottó: Casanova's Briefwechsel. = Pester Lloyd, 1913. 159. Morgenblatt. 27. A dogaressa. Tóth Béla: A boldogasszony dervise és egyéb elbeszélések. Bp. 1913. 90—103.1. 28. Jacopo meséje. A Hét. 19. sz. 230—232. 1., majd Budai képeskönyv. Bp. [1914], Élet, 257—270. 1. Muhits Sándor rajzaival. 29. Casanova magyarországi „tartózkodásának" irodalma: Fenyő Miksa: Casanova. (Bp. [1912], Nyugat. 18—19.1.). Casanova Budán. {Budai Napló. 1913. 5. IV. 23.) sz.). A „Casanova-ház''' a Hadnagy utcában. Qimes Lajos rajza, [Literatura 1928. 12. sz. 437. 1.), [Bevilaqua Borsodi Béla] Hárombék: Casanova tabáni háza, a tabáni pellengér és Mátyás király tabáni vadászkastélya, (Budai Napló. 1933. 1115. (III. 12.) sz.), [Bevilaqua Borsodi Béla] Vén budai Hárombék Effendi: Még egyszer a budai Casanova. (Budai Napló. 1934. 1199 VII. 2) sz.) Fenyő Miksa: A budai Casanova. Legenda vagy valóság. (Budai Napló. 1934. 1158. (II. 27.) sz.) Fenyő Miksa: Az eltűnő Tabán hajdani lovagja. Szétfoszló legendák. {Budai Napló. 1934. 1156. (II. 10.) sz.), — (R. S.): A haldokló Tabánról, (Budai Napló. 1934. 1161./III. 24./sz.) 30. Hangay Sándor: Casanova énekel. Fekete haj árnyékában. Bp. 1914, Toldi L. 16° 65—66. 1. 31. Nyugat. 1913. II. köt, 393. 1. 32. Budapesti Hírlap. 1930. 134. (VI. 15.) sz. Ujabban a Vallomás-han is megjelent. (1963, Magvető.) 33. Kőhalmi Béla: Az új Könyvek könyve. Bp. 1937, Gergely R. 270. 1. 34. Kőhalmi Béla: I. m. 322. 1. 35. Kőhalmi Béla: I. m. 360. 1. 283
