AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Kozocsa Sándor: Casanova Magyarországon
a Dekameron X. kötetébe is. Kárpáthy Abellino feleségül veszi régi kedvesét: azúj otthonban „az elfogadási terem egész elegantiával volt bútorozva; a falakon acélmetszetek, de nem azok a hajdani Casanova-félék. . .", amik nyilván erősen emlékeztettek volna „chére Ninon" múltjára. 3 Ha a realitások talaján maradunk, és úgy vizsgáljuk a magyarországi Casanova-nyomokat, akkor sincs okunk lemaradástól tartani, hiszen az 1873—75 között megjelent, valóban első magyar nyelvű Cascmom-fordítással 4 nemcsak az első olasz (1880), de az első angol (1892) fordítást is megelőztük. Ennek teljeseimé: „Seingalti Casanova Jakab emlékiratai és kalandjai. Fordította: Halasi 0. . . Lipcse Köhler K. F.-nél". Csupa félrevezető adat: megjelenési helyül Lipcsét tünteti fel, 5 ugyanakkor a belső impresszum határozottan bizonyítja, hogy a munkát Budapesten, a Wcdianer nyomdában állították elő. Az idegenben valómegjelenés fikciójával a mű érdekességét óhajtották felkelteni. Ugyanez vonatkozik a fordítóra is: a címlapon feltüntetett nevet egyetlen hazai biobibliográfia sem ismeri, valószínű, hogy ma már kideríthetetlen álnév, amit az egyes füzetek lilaszínű borítólapján levő előfizetési felhívás is bizonyít. Az első magyar Casanovafordítás 22 füzetben folyamatos lapszámmal ellátva 3285 oldal terjedelemben jelent meg. Az I. kötetet „a fordító előszava" vezeti be, mely egyben az elsőmagyar nyelven írott tanulmány Casanováról. A fordító jegyzetei után következik Casanova terjedelmesebb előszava, majd 119 fejezetben a fordítás szövege, amit „Ligne herceg töredékes jegyzetei Casanováról" követ. Az első Casanovafordítás stílusa nehézkes, néhol a homályosságig zavaros, ami arra vall, hogy a fordító a német szöveget sem értette meg teljesen (a Brockhaus-féle kiadást használta, Lipcse 1822—28). Bár a fordítás a legjobb akarattal sem nevezhető* műfordításnak, mégis nagy hatása volt Casanova magyarországi népszerűsítése terén. Még le sem zárult ennek a fordításnak sorozatos megjelenése, amikor — nyilván a sikeren felbuzdulva — a következő, 1874. évben, egy magát megnevezni nem akaró fordító tollából napvilágra került a Casanova szerelmi kalandjai, címlapján hangsúlyozottan jelezve, hogy „franciából". A címlap belső oldala és a hátsó borítólap kiadóként csak annyit tüntet fel, hogy „nyomatott Buschmann Ferenc könyvnyomdájában". 6 Ez a kiadás az első, legalább képes borítólapját tekintve, illusztrált magyar Casanova-könyv. A szignálatlan kép egy középkori (!) lovagot ábrázol, amint a csatatérről hazatér, s tollas kalapját a földre dobja, majd térdre borul imádottja előtt, aki viszont egy biedermeier stílusban készült díványon gyöngéd kézsimogatások közepette fogadja hódolóját. Ez a címkép minden, csak nem casanovai. A könyv 24 fejezetre zsúfolja a Memoire-ok anyagát, s teszi mindezt 257 oldalon. Az átültetés régies, de valamivel sikerültebb, mint az első fordítás. Az 1880-as években akadt egy magyar költő — Budnyászky Gyula —- aki Casanova álnévvel 7 jelentetett meg enyhén erotikus verseket és novellákatIlyen irányú költeményeit kezdetben a magyar Figaro (1883—1906) c. élclapban,. majd 1888-ban külön kötetben is kiadta Casanova versei címmel. Az író verskötetének sikerén felbuzdulva a következő évben Casanova novellái c. kötetben egy csokor elbeszélést is összegyűjtött. Ez a 15 rövidebb-hosszabb novella sem a szellemességben, sem formai szempontból nem éri el a verseket. 8 1891-ben a Budapesti Hírlap közölte az első (szignálatlan) újságcikket: a. Casanova fogságá-ba,n az író beszámolt arról, hogy Itáliában megjelent műveinek 27 L