AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Tardy Lajos: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti Naplójából

•a magyarsággal is, mely a török háborúk nyomása alatt tömegesen húzódott a. biztonságot nyújtó hegyvidékekre.

6 Kirándul a város környékére, gyönyörködik a Beleznay-kertben Bihari/ János^ muzsikájában, majd este a színházban a Bűvös vadászt nézi meg, melynek előadásával igen elégedett. Május 16-át a Nemzeti Múzeumban tölti. Mellőzi a részletes leírást; utal Schams és más szerzők munkáira. Különösen az Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici első kötetéről szól nagy elismeréssel, „melynek kiállítása valóságos fényűzésre vall", csupán az árát sokallja. A könyvtárat Széchényi Ferenc gróf alapozta meg 40 000 kötetre rúgó ajándéka val.7 A kormányzat szinte semmit sem költ a Múzeum fenntartására és annak minden tárgya magánszemélyek áldozatkészségéből került oda, azonban ennek ellenére igen figyelemre méltó, jelentős anyaggal rendelkezik. Ezután hozzálát a római kőtár áttanulmányozásához. Néhány érdekesebb sírfeliratot — a reájuk vonatkozó szakirodalom megjelölésével — nemcsak részletesen leír, de pontosan be is rajzol naplójába. Az itt látottak közül elsősorban a Mithrast ábrázoló nagy bas-relief ragadja meg. Schediustól megtudta, hogy a Pest környéki Ördögmalom környékén, valamint Veszprém mellett is kiástak Mithras-emlékeket, Horvát István pedig mindehhez hozzáfűzi, hogy Fejér megyében is hasonló leletre bukkantak, de igen rossz állapotban. Hosszú oldalak rögzítik kőtári tapasztalatait, majd ismét a magyarok származását vitatja meg Horváttal, akinek fantasztikus elképzelései (parthus = pártos, stb.) rendre helyet kapnak az orosz tudós naplójában.

8 A magyar nyelvismeretekkel nem rendelkezőKeppen jó néhány oldalon keresztül foglalkozik Horvát délibábos szófejtéseivel,, naiv őstörténeti elgondolásaival. 10* 243