AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Ferenczy Endréné: Az Országos Széchényi Könyvtár Olvasószolgálatának története 1802—1919

használat számára egyébként sem lehetett helyet biztosítani. Nemhogy az olvasóközönség, de még a könyvtáros sem férhetett hozzá sok esetben az így őrzött anyaghoz. Erre hivatkozik Horvát is 1843-ban, az újonnan kinevezett Kubinyi Ágoston múzeumi igazgatót tájékoztató emlékiratában.

34 Horvátnak egy, még 1840-ben írt leveléből is az tűnik ki, hogy az árvíz óta a könyvtárat igen kevesen látogatták és anyaga nincs használható rendben felállítva.

35 E kevesek között írásos adat tanúskodik például Döbrentei Gábor könyvtári kutatásairól, aki 1841-ben az Akadémia megbízásából dolgozott itt.

36

A könyvtár vendékönyve

37 sem nyújt segítséget e korszak látogatóinak megismeréséhez: az aláírások sora 1837-ben megszakad és csak 1846-ban, az új épület elfoglalásakor kezdődik újra. A kölcsönzésekről fennmaradt adataink már valamivel bővebbek. Az országgyűlés által határozatba hozott kölcsönzési tilalom betartásához a nádor ragaszkodott és a Horvát által felterjesztett kérelmek többségét elutasította. A rendelkezés betartásának szigorára jellemző, hogy kijátszását a szolga megvesztegetésével is próbálták elérni. 1841-ben Grornann András könyvtári szolga a Pra?/-kódexet lakásán engedte át használatra,

38 majd 1845-ben a tilalom ellenére kölcsönzött a könyvtár anyagából, ezért Kubinyi megvonta tőle a Ludovika könyvtári helyiségének kulcsait és más beosztásba helyezte át.

39 A Ludovika épületében töltött évek tehát, nem jelenthettek fejlődést sem a könyvtár elrendezésében, sem annak használatában. Közben az új múzeumi épület munkálatai befejezéshez közeledtek. 1844 végére az építkezés befejeződött

40

, és 1846 januárjában megkezdődött a múzeum gyűjteményeinek átköltöztetése. 1846—1866 A Múzeum új épületének első emeletén 14 terem állt a könyvtár rendelkezésére. A helyviszonyok lényegesen kedvezőbbek voltak a Hild János által 1807-ben tervezett épület lehetőségeinél, amely a könyvtár számára mindössze négy kisebb méretű helyiséget és egy nagyobb raktártermet biztosított volna.

41 A jelenlegi beosztást a tervező Pollack Mihály a könyvtáros Horvát István javaslatainak figyelembevételével készítette el, a könyvtár funkcióinak megfelelően. Horvát a bútorozásra vonatkozólag is összeállított egy tervezetet, de a végső berendezésben Pollack Mihály kisebb költséget igénylő javaslatai valósultak meg.

42 Az anyag felállítása és elrendezése már az 1846-ban — az elhunyt Horvát István helyére — kinevezett új könyvtárőr, Mátray Gábor nevéhez fűződik. A termek bebútorozása és a raktári rend ezzel összefüggő végleges kialakítása még évekig elhúzódott. Mátray még a beköltözés után három évvel is, Kubinyi igazgatóhoz írt feljegyzésében a bútorzat elkészítését sürgeti, amely nélkül „nyilvános használatra a könyvtárt megnyitni. . . lehetetlen".

43 Az állomány mégsem hevert teljesen használatlanul, mint az előző korszakban. A helyi használat méreteire vonatkozó adatok azonban meglehetősen ellentmondóak. Már 1849-ben, a könyvtár igényeinek összeírásában a már berendezett terem mellett,

44 még egy olvasóterem berendezése szerepel, a „honoratiorok" számára, majd egy évre rá a könyvtárőr egy szolga függetlenítését is kéri az állandó olvasótermi felügyelet biztosí216