AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Windisch Éva: A magyar tudománytörténet forrásaiból

201, 202, 272.). Az újkori alkimista kéziratok viszonylag nagy száma pedig — ha nem is valamennyi magyar eredetű — a titkos tudomány magyarországi elterjedtsége mellett feltehetőleg kémiai érdeklődésre is enged következtetni. A két műfaj egy-egy kéziratban sem választható szét mindig teljes határozottsággal.

9 A tudományos igényű kémiai kéziratok között iskolai jegyzetek —- Magyarországról csak a XVIII. század végétől kezdve, s a legkorábbi a Selmecbányái bányászati akadémiáról —, gyakorlati céllal készült receptgyűjtemények, nyomtatott kémiai művekből készült kijegyzések, kísérletleírások találhatóak.

10 Érdekes egy XVII. századi cseh nyelvű kis kötet, amely Opuscula artis chymicae címen vegyes természettudományi anyagot: orvosi, kohászati, csillagászati és kémiai útmutatásokat tartalmaz (Duód. Slav. 3.). A fizikai és kémiai anyaghoz kapcsolódva kívánunk megemlékezni a technika és az építészet története szempontjából forrásértékű kéziratokról, minthogy e szakterületek fejlődése elvben elképzelhetetlen az említett tudományszakok, elsősorban a fizika eredményeinek állandó felhasználása nélkül. (A bizonyos vonatkozásokban ugyancsak ide kívánkozó bányászattörténetet a biológiai-ásványtani részhez kapcsolódva fogjuk tárgyalni.) A gyakorlatban azonban a fizika és a technika közötti összefüggés a XVIII. század második feléig világszerte rendkívül laza (Magyarországon még tovább is); az elméleti tudományok és az empirikus ismeretekre épülő technika —- célkitűzéseik, módszereik különbözősége folytán — párhuzamosan, csaknem egymástól függetlenül fejlődik.

11 Hogy tudomány és technika együttműködése Magyarországon mikor, hogyan, milyen körülmények között következik be: ennek vizsgálásához talán hozzásegíthetnek az OSZK-ban őrzött, zömmel a XVIII. századból és a XIX. század elejéről — tehát éppen a két terület egymásratalálásának korából — származó technikai kéziratok is. Néhány összefoglaló jellegű, Németországból származó technikai jegyzet mellett — egyikük géptani, vízépítési kérdéseket tárgyal (Quart. Germ. 1136. XVIII. század második fele), a másik, Humy Károly György 1802. évi göttingai jegyzete a cukor-, sör-, salétrom-, ecet-, cukorgyártást s a bányaművelést (Fol. Germ. 474.) — feltűnő a folyamszabályozással, csatornázással, s általában a vízépítéssel kapcsolatos kéziratok — jelentések, tervezetek — viszonylag nagy száma.

12 Ehhez kapcsolódnak egyfelől a Lánchíd építésére vonatkozó dokumentumok (Fol. Germ. 1575. és Adam Clark jegyzőkönyvei, Oct. Angi. 9, 10.), másfelől a közlekedési utakra, ezek jobb karba tételére vonatkozó javaslatok. (Fol. Germ. 1346, részben Fol. Lat. 787.) A gépekkel foglalkozó nem nagyszámú kézirat közül

13 igen érdekes egy műszaki rajzokat tartalmazó gyűjtemény a XVIII. századból {Hell József Károly bányagépeinek rajza; ismertette Faller Jenő a Bányászati Lapok 1960. évfolyamában; továbbá néhány híd-tervrajz: Fol. Germ. 477.), s a hradeki erdőgazdaságban használt gépek leírása a XVIII—XIX. század fordulójáról. (Fol. Germ. 475.) A technikatörténeti kéziratok sorát vegyes tartalmú gyűjtemények, s néhány speciális kérdéssel — mint a salétromgyártás, vagy a nem gyúlékony háztetők kérdése — foglalkozó kézirat zárja le.

14 Szemben a technika egyéb ágaival, az építészet már ismét — ha nem is széles körben — de a hagyományosan oktatott tárgyak közé tartozik; így a vonatkozó kéziratok egy részét architecturajegyzetek s kézikönyvek alkotják.

14 Az összefoglaló jellegű munkák közül kiemeljük Schmidt Antal temesvári építőmester Az építő mesterség c, 1835. évi kézikönyvét (Quart. Hung. 2186.), egy útmutatást paraszti építkezésekhez (Quart. Germ. 1041. XVIII. sz.), építészeti rendelet-és uta160