AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói - Die Funktionen der Nationalbibliotheken Jugoslawiens

részlet közlésétől kénytelen volt eltekinteni. De azt a szép és egyre magasabb szinten végzett munkát, amelyet a jugoszláv könyvtárosok végeznek, talán így s sikerült érzékeltetni. Jegyzet Összefoglalásunk egy 1964 őszén, a magyar—jugoszláv kultúrcsere-egyezmény keretében megtett tanulmányút tapasztalataiból és vizsgálódásaiból származik. A tanulmányút célja a jugoszláv tudományos, elsősorban a nemzeti könyvtárak munkájának megismerése volt. Ez alkalommal is köszönetet mondunk a tanulmányutat szervező Matica Srpska vezetőinek és munkatársainak, mindenekelőtt P. Malatinnak, L. Curcicnak, A. Kaőanslcinák Ugyancsak ez úton is köszönjük a meglátogatott könyvtári intézmények, így a belgrádi Nemzeti Könyvtár, a Bibliográfiai Intézet, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár illetékes vezetőinek és munkatársainak, elsősorban dr. Eva Veronának, a zágrábi könyvtár osztályvezetőjének szíves támogatását és segítségét. A tanulmányút során nyert értékes és szakszerű tájékoztatások mellett különösképpen támaszkodtam még a következő kiadványokra: Verona, E.: Die Zentralbibliotheken der jugoslawischen Volksrepubliken. = Biblos. 6. Jg. 1957. 1. H. 17—24. p. Grothusen, K. D.

: Die Entwicklung der wissenschaftlichen Bibliotheken Jugoslawiens seit 1945. Köln. Greven Verl. 1958. 176 p. (Arbeiten aus dem Bibliothekar-Lehrinstitut des Landes Nordrhein-Westfalen. Heft 14.) Die Funktionen der Nationalbibliotheken Jugoslawiens M. NÉMETH Im Rahmen einer Studienreise lernte Verfasserin die Nationalbibliotheken der Jugoslawischen Föderativrepublik kennen, in erster Linie die Bibliothek der Matica Srpska in Novi Sad; weiterhin die Nationalbibliotheken von Beograd, Zagreb und Ljubljana, schließlich das Bibliographische Institut in Beograd. Die Leiter und Mitarbeiter der besuchten Institutionen und besonders Doktor A. Kacanski von der Bibliothek der Matica Srpska und Frau Doktor E. Verona, Abteilungsleiter der Nationalbibliothek in Zagreb gaben viele wertvolle Aufschlüsse. Zur Unterlage ihres Berichtes sich natürlich der einschlägigen Fachliteratur und allererst der Abhandlung von E. Verona (Die Zentralbibliotheken der jugoslawischen Volksrepubliken. = Biblos 6. Jg. 1957. 1.—8. 17. — 24 p.) und auch K. D. Grothusens Studie {Die Entwicklung der wissenschaftlichen Bibliotheken Jugoslawiens seit 1945. Köln 1958. 176. p.) bedienend stellt Verf. fest, daß während in Ungarn die Nationalbibliothek Széchényi allein die Funktionen einer Nationalbibliothek versieht, sind es in Jugoslawien, infolge des Systems der föderativen Republiken, eine ganze Reihe der Nationalbibliotheken, welche diese Aufgaben — jede auf das Gebiet der eigenen Republik beschränkt und ihre Eigenart beibehaltend — versehen. Verf. ist der Ansicht, daß neben einer nötigen Dezentralisation sich immer mehr die Konturen einheitlicher Methoden abzeichnen und die Möglichkeiten einer Koordination entwickeln, weiters, daß das Studium dieses Prozesses für die Nationalbibliotheken anderer Länder mit wertvollen Lehren dienen kann. Die Studie befaßt sich einleitend mit den grundlegenden Charakterzügen des Bibliothekswesens der Jugoslawischen Föderativrepublik. Sodann kennzeichnet sie die Tätigkeit der republikanischen Nationalbibliotheken, hernach greift sie der Reihe nach die auch in Ungarn mit regem Interesse verfolgten wichtigsten Arbeitsfelder einer Nationalbibliothek auf: Eintreiben und Verteilung der Pflichtexemplare, Probleme des Sammelgebiets, Katalogisierungsarbeiten, Informationsdienst, Natonalbibliographien, Schutz des Bestandes, Benützung des Gesamtkatalogs, Fragen der Bibliothekssysteme und der Methodik, Organisationsund Verwaltungsprobleme. 108