AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

lapklub, továbbá a Zeneműtár zenei-gépi berendezései, a VIII. szint déli szaka­szán elhelyezendő fertőtlenítő (gázosító) berendezés, végül az összes gépi beren­dezés-csoportok csoportonként (vagy egyenként) külön áramkörökről kapják a szükséges áramot. Biztosítja a tervezés külön-külön a felsorolt egységek (szakaszos), továbbá az egész épület teljes áramtalanítását helyi és központi kapcsolóberendezésekkel. A főkapcsolótábla számára a tervezés helyiséget biztosít a Csikós-udvar melletti kapusszoba közelében, ahol a nappali ügyeleten kívül a könyvtár állandó éjsza­kai ügyeletet tart. Ide szerelik az elektromos mérőket is. E főkapcsolotáblara kerül az egész intézet áramának egyszerre — a gyengeáramú közlekedési irány­fények s az életvédelmi helyiségek nélkül — való kikapcsolását lehetővé tevő főkapcsoló is. Az adott természetes világítási tényezők figyelembevételével különös gond­dal kellett foglalkozni a mesterséges világítással, annál is inkább, mert a könyvtár új épületének olvasótermeiben az olvasók általában az esti órákban is tartósan tanulmányozzák majd a kutatási, illetve érdeklődési körükbe tartozó állomány­egységeket. Ez a munka köztudomás szerint nagy megvilágítási erősséget kíván. Ennek megfelelően a könyvtár mesterséges világítása a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve nagy fényességű lesz. Az UNESCO kiadásában megjelent könyv­tárépítési kézikönyv 53 könyvtárak olvasótermei és feldolgozó helyiségei számára („E"-csövek alkalmazása esetén) 400—450 lux megvilágítási erősséget javasol. Eigyelembe véve a világítástechnika hazai sajátosságait, a tervezés az „F"-csöves általános világítás megvilágítási erősségét minimálisan 300—350 luxban jelölte meg; tekintettel arra, hogy a használat során általában elég rövid idő alatt bi­zonyos fénykopás (50—60 lux) következik be, a 350 luxos érték megvalósítását tartotta kívánatosnak. A folyosók, előcsarnokok, szélfogók, takarítószerkamrák, lépcsőházak, WC-k világítását is általános világítással és lumineszkáló fénycsövekkel valósítja meg a tervezés annál is inkább, mert a két belső udvarnak raktári célokra történő beépí­tésével a belső közlekedés legtöbb területe természetes fényt nem fog kapni, vagy alig kap. Biztosítani kellett tehát a tervezésnek a gazdaságos mesterséges vilá­gítást a könyvtár „üzemelésének" egész tartamára (nyitástól-zárásig) elsősorban a bevált nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. (Megvilágítás erőssége 50—60 lux.) Tekintettel azonban arra, hogy az épület átlagosan 4 m szélességű belső traktusa funkcionálisan helyenként kiállítási vagy katalógus stb. célokat szolgál, az általános világításnak magasabb értékűnek kell lennie e helyeken, el kell érnie a 300—350 lux megvilágítási erősséget, biztosítva szükségszerűen a helyi világítást is. A tervezési program és műszaki tervezési feladat pontosan megje­löli azokat a helyeket, ahol e magasabb megvilágítási erősségre szükség van. A kiállítási vitrinek minden esetben belső világítást is kapnak. Biztosítja azonban a tervezés ott, ahol erre szükség van, az „E"-cső világítás mellett az izzólámpás, általános vagy helyi megvilágítást is. A dekoratív hatású lámpatestek felszerelé­sét is előirányozta a tervezés a belső térkiképzés igényei szerint, és gondoskodott a képzőművészeti alkotások mesterséges megvilágításáról, továbbá az összes szinteken villamos porszívók, felmosó és szárítógépek (esetleg ventillátorok) áramellátásához szükséges konnektorokról. Az összes közlekedési stb. területeken biztosítja a szükségvilágítást. 71

Next

/
Thumbnails
Contents