AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában
is függetleníteni lehet. Biztcsítva van az üzemek jó funkcionális kapcsolódása is, a megfelelően elhelyezett liftek és lépcsők útján. i) Területi adatok A Budavári Palota krisztinavárosi épületében kialakítható helyiségek, illetve funkcionális helyiségcsoportok területi adatait, egybevetve a Programtervezetben megadott helyiségszükségleti adatokkal az alábbi összehasonlító táblázat mutatja: A helyiségcsoportok megjelölése főbb funkciók szerint Könyvraktárak A nyilvános szolgálat helyiségei (olvasótermek, katalógus, ruhatárak, kiállítási helyiségek, előadóterem, büfé stb.) Feldolgozó és adminisztrációs (szolgálati) helyiségek Üzemek, műhelyek és anyagraktárak Mozgalmi, jóléti és társadalmi helyiségek (Párt, Szakszervezet, KISZ, klub, orvosi szoba, pihenők, zuhanyozók stb.) Összesen: Az 1959. évi programtervezet szerinti helyiségszükséglet (a KMK helyiségei, az óvóhelyraktárak, a szolgálati lakások és garázs nélkül) Az 1961. évi tervezési program és műszaki tervezési feladat szerint kialakítható helyiségek alapterülete és százalékaránya 21 740 m J 5 735 m 2 4 752 m 2 1 569 m 2 700 m 2 15 020 m 2 7 065 m 2 4 820 m 2 1 186 m 2 633 m 2 52,3o/ 0 24,6o /o 16,8% Wo 2,2 o/ n 34 496 m 2 28 724 m 2 100% Látható ebből a táblázatból, hogy a Programtervezetben megjelölt helyiségszükséglet az épületben a könyvraktárak kivételével — amiről az előbbiekben szóltunk — teljes mértékben kielégíthető, sőt a könyvtár nyilvános szolgálatának céljára a tervezés során a Programtervezetben megjelölt szükségleten túlmenően sikerült helyet biztosítani. Az egyes funkcionális helyiségeknek az az aránya, amit a táblázat mutat, s ami szerint az összes rendelkezésre álló helyiségekből 52,3% jut a könyvraktárakra, 24,6% a nyilvános szolgálati helyiségekre, 16,8% a feldolgozó és adminisztrációs (szolgálati) helyiségekre, 4,1% üzemekreés műhelyekre s végül 2,2% mozgalmi, jóléti, és társadalmi helyiségekre, nemzeti könyvtári viszonylatban igen kedvezőnek mondható. 3. Institucionalis elhelyezés. A könyvtár egyes szervezeti egységeinek elhelyezése A könyvtári szervezet, illetve adminisztráció szempontjából az elhelyezési terv az egyes épületszintek beosztását tekintve a következő képet, illetve összefüggéseket mutatja; figyelmen kívül hagyva most a raktári célra szolgáló helyiségeket. Az első épületszinten a raktárakon kívül egyéb funkcionális célú helyiség nem lesz. A II. épületszint a raktárakon kívül üzemek és műhelyek elhelyezésére szolgál. A déli oldalon a könyvkötészet és a sokszorosító, az északi oldalon pedig a fotólaboratórium kap helyet. Ezek az üzemek szervezetileg és funkcionálisan is jól kapcsolódnak a megfelelő szervezeti, illetve funkcionális egységekhez. A III. szint északi és nyugati traktusát a Könyvforgalmi Főosztály (IV. Főosztály) helyiségei foglalják le. Ennek a szintnek a Csikós-udvarra néző északi Évkönyv 65