AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

ban használt könyv- és folyóiratanyag minél nagyobb mennyiségének szabad használatú polcokon az olvasótermekben történő elhelyezésével. Ez az elgondolás a műszaki tervezési feladat kidolgozása során teljes mértékben megvalósíthatónak bizonyult, sőt a tervezett nagy olvasószolgálati térségben meg lehetett valósítani egy másik korszerű könyvtárépítési elvet, a flexibilitás, az alakíthatóság elvét is. Ezt a térséget olymódon képezi ki a tervezés, hogy a legnagyobb mértékben biztosítja a funkcionális egységen belüli későbbi esetleges változtatások — például az egyes olvasó helyiségek, a szabadpolcos térségek más elrendezése, bővítése, szűkítése, osztása, egybekapcsolása stb. — lehetőségét. A funkción belüli flexibilitást egyébként igyekezett a tervezés más funkcionális helyiségkategóriákra — elsősorban a szolgálati helyiségekre —- vonatkozóan is megvalósítani. Az egyes funkcionális főrészek közötti flexibilitást az adott épületben létesülő, klasszikus alapelvű, hármas tagoltságú könyvtárban nem lehet biztosítani, meggyőződésünk szerint azonban erre nincs is szükség. Az elhelyezési terv kidolgozásánál alapkövetelményként állt a tervezők előtt, hogy azok az egységek kerüljenek egymás mellé, amelyeknek egymással funkcionális, illetve szervezeti kapcsolatuk van (több irányú kapcsolat esetében biztosítani kellett a több irányú érintkezést), s hogy a sorrendet a könyvtárat jellemző folyamatok (a könyv mozgása, az olvasó útja stb.) szabják meg. Funkcionális szempontból úgy kellett az épület belső elrendezését megtervezni, hogy összefüggésben legyenek a raktárak a raktárakkal, az olvasó helyiségek pedig az olvasó helyiségekkel. Tehát legyen egy egységes raktári tömb és egy egységes olvasói tér, megfelelő közlekedő útvonalakkal. A közönség számára szolgáló helyiségek minden szinten zárt egységet alkossanak, s az olvasók számára biztosítva legyen a kényelmes megközelítés (az alsó bejárat kérdése). A raktárak legyenek jól megközelíthetőek mind a feldolgozó helyiségekből, mind az olvasótermekből; s az olvasótermekből ne csak liftek segítségével, hanem lehetőleg ugyanazon a szinten való közvetlen horizontális összeköttetés útján is (a különgyűjtemények esetében). Adminisztratív szempontból szükséges a legnagyobb teherforgalmat lebonyolító IV. Főosztálynak (könyvforgalmi ügyek), valamint az I. Főosztályhoz tartozó Gyarapítási Osztálynak a posta- és teherforgalom lebonyolítására szolgáló kapu közelében való elhelyezése. Ugyanitt kell gondoskodni a csomagbontó és csomag-expediáló szolgálat elhelyezéséről is. Az Intézetvezetés helyiségeit centrálisán kell elhelyezni, hogy azok mind a könyvtári dolgozók, mind pedig a külső ügyfelek számára gyorsan és jól megközelíthetőek legyenek. A muzeális célú és kiállítási helyiségeket, amelyek nagyszámú látogatót vonzanak, lehetőleg a reprezentatív földszinti — Oroszlán-udvari — bejárat közelében kell elhelyezni s az olvasás zavartalanságának biztosítása érdekében el kell ezeket határolni az olvasószolgálati helyiségektől. Az előbbiekben vázlatosan felsorolt szempontokon kívül természetesen még számos egyéb szempontra is figyelemmel kellett lennie a tervezésnek, amiknek felsorolására itt most nincs lehetőség. E mellett a könyvtár elhelyezési szempontjait állandó összhangban kellett tartani a műemléki szempontokkal is. b) Megközelítés Már az 1959. évi Programtervezet rámutatott arra, hogy milyen fontosak a könyvtárépület megközelítésének kérdései, s ugyanígy az épület belsejében fel57