AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

helyiségek, továbbá a legfontosabb különgyűjtemények elhelyezésére szolgáljanak." A könyvtárosok annak idején a megoldást „szerencsésnek" minősítették. A Fővárosi Könyvtár átépítését a funkcionális elvek figyelembevételével ma korántsem tekinthetjük annak. Ennek a jelentős könyvtári célra történt épületátalakításnak a körülményeit vizsgálva elgondolkozhatunk azon, amit W

heeler és Githens a figyelmünkbe ajánl :

41 „Az esztétikai szempontokról kevés érdemeset lehet írni. Minden eset a maga megoldását követeli. A jó tulajdonságokat el kell fogadni és hangsúlyozni, a hibákat viszont rejteni kell." Nyilvánvaló, hogy mind az átalakításoknál, mint az újjáépítéseknél a könyvtári funkció szolgálatából kell kiindulnunk. Bármely épület csak akkor alkalmas könyvtári átalakításra, ha a lényeges könyvtári feladatok kielégítését jól szolgálja. Az átépített részekben emellett természetesen a legnagyobb tiszteletben kell tartani az esztétikai elemeket. Meg kell őriznünk minden művészi értéket, s hacsak lehet, a történelmi vagy művészi szempontból értékes, régi, műemlékjellegű épületek esetében esetleg többszöri átalakítások során megmásított épületrészeket, helyiségeket, berendezéseket stb. lehetőleg eredeti stílusukban,eredeti szépségükben kell helyreállítani, anélkül azonban, hogy ez a helyreállítás szolgai reprodukcióvá lenne.

4,2 Az előadottakból is nyilvávaló, hogy mint ugyancsak W

heeler és Githens megjegyzik:

43 „Az átalakítás nagyobb leleményességet kíván, mint egy új épület felépítése. Ha a változások behatóak s az épület szerkezetét is érintik, az építkezés költsége a tervezettnél könnyen több lehet, és az eredmény nem kielégítő kompromisszum". A második világháborút követő évek nagy hazai könyvtári létesítménye, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára is épületátépítés során kapott elhelyezést a Dimitrov téri volt Fővámpalotában. Az új egyetemi könyvtár, melynek tervezési munkálatai 1949/50 telén indultak meg, az Ybl Miklós építette hatalmas dunaparti palota emeleti, déli szárnyán kapott helyiségeket. Az átépítésről Haraszthy Gyula számolt be.

44 Az Országos Műszaki Könyvtár alapításának 75. évfordulóján költözött be a Múzeum utca 17. számú, gróf Károlyi István által Fellner Ferdinánd és Helmer Herman osztrák építészekkel megterveztetett, (1881) barokk palotába, annak megfelelő átépítése után. A sikeres átépítés terveit Béla Antal építész (KÖZTI) készítette el dr. Tombor Tibor könyvtáros konzultatív közreműködésével.

45 A Budavári Palota átépítésének műszaki és funkcionális(könyvtári-szakmai) tervezésével megbízott építészeknek és könyvtárosoknak a hazai átépítések során szerzett tapasztalatok s az azokból levonható és le is vont tanulságok mindenesetre maradéktalanul rendelkezésükre álltak és megszívlelhették azokat a tanácsokat is, amelyekre Wheeler és Githens hívták fel a figyelmet a maga idejében nagyjelentőségű munkájukban :

46 1. „Vedd számba mindazokat a területeket, amelyek egy jól működő könyvtárban szükségesek, mintha újat építenél, azután változtass a régi épületen, és tedd hozzá mindazt, ami csak kell ezeknek a szükségleteknek kielégítésére." 2. „Mennél kevesebbet változtass, és mennél többet tégy hozzá, mert a hozzáépítés olcsóbb, mint a változtatás" 55