AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A magyarországi hebraica bibliográfiái

a címek betűrendjében regisztrálja az anyagot. Nem ragaszkodik szigorúan a hungarica jelleghez. Jelentős mennyiségű nem Magyarországon nyomott művet is felvesz. A feltárt anyag értékesebb részét az intézet könyvtárának bedolgozott katalógusa jelenti, amely szintén helyet kapott a nyilvántartásban. A munka másik ága az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási osztályán folyó gyűjtés. A fent említett forrásmunkák teljes anyagát felöleli; továbbá — ami jelentős mennyiséget jelent —, a nemzeti könyvtár birtokában levő hebraica ide tartozó részét. Ezideig 2000—2200 tétel került feldolgozásra. A magyarországi városok közül képviselve van: Bártfa, Beregszász, Betlen, Bonyhád, Buda, Budapest (Újpest, Pest), Cegléd, Debrecen, Dés, Ermihályfalva, Galánta, Győr,. Kassa, Kecskemét, Kiskőrös, Kisvárda, Kolozsvár, Máramaros-sziget, Marghita, Miskolc, Munkács, Nagyvárad, Nagykanizsa, Paks, Pozsony, Szamosújvár, Szatmár, Szinér várai ja, Temesvár, Tiszaszászfalu, Ungvár és Vác. Céljában és rendszerében eltér a fent említett hasonló kísérlettől: A latin betűre átírt címleírásokat városokra bontja, a városokon belül időrendet, majd szerzői betűrendet követ. Az egyes tételek annotáltak. Célja: létrehozni a magyarországi hebraica transzliterált bibliográfiáját, amely majd szervesen lesz beépíthető az előkészületben levő magyar retrospektív bibliográfiába. Másodsorban e gyűjtés mint hiánykatalógus is fontos szerepet játszik, összevetve a könyvtár állományával. Egy a jövőben megoldásra váró feladat, e két ágon folyó gyűjtés anyagainak egyesítése. Ez a teljesség szempontjából nagyon fontos, mert a gyűjtések nem azonos forrásokból táplálkoznak. Jelenleg azonban még egyik gyűjtemény sem mondható teljesnek és a munka oroszlánrésze hátra van. A nehézségek ellenére azonban a gyűjtés kielégítően folyik, így van remény, hogy a magyarországi hebraica bibliográfiája — ha nem is a közeljövőben — de belátható időn belül a kutatók asztalára kerül. Jegyzetek 1. Baloghy István: A magy. kir. egyetemi nyomda czímjegyzéke. 1777—1877. Bp. 1882,. héber nyelvű kiadványok 263—272. I. 2. Héber kiadványok már a XVII. században is kikerültek hazai műhelyek sajtója alól: Alstedt János Henrik: Budamenta linguae hebraicae et chaldaicae. In usum Scholae Albensis. Gyulafehérvár 1635, [Fejedelmi ny.]104 1. — 8 r. Alting Jacobus: Fundamenta punctationis linguae sanctae. Sive grammatica hebraea. Ed. 3. Kolozsvár 1698, Misztotfalusi Kis M. [6] 114 1. — 8 r. [Kaposi Juhász Sámuel]: Breviárium biblicum. Sive quator priora capita Geneseos hebraice edita. Kolozsvár, 1699, Misztotfalusi Kis M. [8] lev. — 8. r. Ezek nem tekinthetők hebraicának, mert a héber szöveg a kiadványokban kevés. 3. Bettelheim Sctmu: A magy. kir. egyetemi nyomda héber és zsidó kiadványai. H.é.n. 10 p. (Sokszorosított.) 4. Bettelheim Samu: A pozsonyi nyomtatványok. Hebraica és judaica. Pozsony, 1933. I. rész. (Sokszorosított.) 1935-ben a Bratislavában megjelenő Judaica c. folyóiratban Hebräische Editionen der Universitäts druckerei in Buda (Ofen) címmel nyomtatásban is közreadta gyűjtését. Judaica. 1935. 11-12 no. 10-12 q. 5. Jüdisches Familienblatt. 1933. 38—39, 62, 81 p. 6. Wachstein, Bernhard: Die Ofener hebräische Drucke (1814—1871). Soncino Blätter 1929— 1930. 220—242. p. 7. Krausz Sámuel: Mitteilungen der Soncino Blatter no. 7—10. 1931. 42—43 p. 8. Dán Róbert: A budai Egyetemi Nyomda hebraica bibliográfiája. Bp. 1961. (Kézirat.) 9. Részletesism. lásd.: Magyar Könyvszemle 1962. 78. évf. 1. sz. 120—122 p. 10. Kirjáth Sepher, Vol. XXIV. 1948. No. 3—4. 276—280. p.; Vol. XXV. 1949. No. 3. 231 p.; Vol. XXVII. 1951. No 1. 115—116 p. 11. TJo. Vol. XXV. 1949. No 3. 206—228. p.; Vol. XXVII. 1951. No 2—3. 261—279. p.; 368