AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

vegzes (FL 1944. 244. es. VII. 3—82.) a másik a Betévedt Európába, 1944. július 20-an: „Nevezett munka a keresztény vallás és szellem, valamint a papság-ellenes szellemben íródott és a mai viszonyok között annak forgalomban tartása veszélyesnek minősül." Aláírta a miniszterelnök helyett vitéz Kolozsvári-Borcsa Mihály államtitkár, a sajtóügyek magyar királyi kormánybiztosa (FL 1944. VII.3—70.). Szilágyi András erdélyi kommunista író nevével már találkoztunk a Mondesorozat kitiltásakor. 1944-ben csap le a horthysta cenzúra Kolozsvárt 1931-ben megjelent, Az idő katonái című regényére. Ez a könyv is értékes alkotás, a falusi szegénység életéről, összefogásának szükségességéről szól, ez is a béke és a forradalom regénye, de messze alatta marad az Űj pásztor eszmei és művészi erejének. Az utolsó cenzurális eset rendkívül jelentős és jellemző. Tarlé, a nagy szovjet történész 1812. Napoleon Oroszországban című könyvét tiltják el. A királyi ügyészség határozata nem indokol, csak intézkedik: a sajtótermék előállítóját és kiadóját értesíti az eltiltásról azzal a figyelmeztetéssel hogy „az 1939. II. te. 198. § -a értelmében vétséget követ el és 2 évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztessel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az,, aki akar szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket terjeszt,vagy terjesztet, amelynek terjesztését a kir. ügyészség megtiltotta." A sajtótermék valamennyi példányát a Budapesti királyi ügyészségnél kell letétbe helyezni - így adta ki az intézkedést 1944. június 16-án Kotsis Miklós a budapesti királyi ügyészség elnöke (FL 1944 244. es. VII. 3—56). Úgy látszik, a horthysta cenzorok -mint. a tolsztoji mű esetében — is megijedtek a történelmi analógia lehetőségétől. 362