AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

4. A küszöbön álló forradalomnak demokratikus forradalomnak kellett lennie, a demokratikus forradalom végigvitele azonban szocialisztikus rendszabályok végrehajtását követelte meg. A demokratikus Magyarországért harcoló társadalmi erők programjában ezért mindig és mindenütt szocialista követelések is szerepeltek. A forradalmi szociáldemokrácia programjának központjában természetszerűleg a szocializmus állt, ugyanakkor a forradalmi szocializmus volt a demokratikus forradalom vezető ereje is. A nagyvárosi intelligencia leghaladóbb elemeit tömörítő szabadgondolkodók, radikálisok legfőbb céljuknak a demokrácia kiharcolását tekintették, mégis nemegyszer szocialistáknak nevezték magukat, szocialista feladatok megoldását követelték, a jövő zálogát az ipari, a mezőgazdasági és a szellemi munka szövetségében és uralmában látták. Ezt az álláspontot fejtette ki például Jászi Oszkár a Budapesti Napló 1906. június 2-i számában az orosz forradalmat üdvözlő cikkében. 1904. október 16-án Szabó Ervinhez intézett levelében Jászi Oszkár a következőket írja: „a jelenlegi pártoktól abszolúte semmit sem lehet várni. . . , mindent csak a szocializmustól lehet várni . . . (Jászi kiemelése). A nemesebb gondolkodású emberek — talán még nem egészen öntudatosan — a szocializmus után szomjúhoznak ... ez természetes is, hisz a lateinerek legalább 70%-a már a proletárság anyagi bizonytalanságában él... A szocializmus már rég megszűnt az éhező néptömegek kizárólagos mozgalma lenni, hanem a kornak kultúrproblémájává vált. Az ami egykor a reformáció, a reneszánsz, az enciklopédizmus volt. S egy boldogabb jövő ragyogó szintézise ... s ez a szocializmus erejének titka." (Párttört. Intézet Archívuma. Szabó Ervingyűjtemény.) A levelet annak a meggyőződésünknek az illusztrálására idéztük, hogy a század eleji haladó mozgalmak elemzésénél és értékelésénél nemcsak a demokratikus és szocialista erők közti határvonalat kell hangsúlyozni, hanem még inkább ezek egységét. Magyarországon elvileg meg volt a lehetősége a demokrácia és a szocializmus összeforrasztásának, amelyet a leninizmus valósított meg Oroszországban. Hosszú időnek és keserves küzdelmeknek kellett azonban eljönnie ahhoz, hogy ez az elvi lehetőség valóra válhasson. 5. A XX. Század első évfolyamaiban a lap szerkesztője Oratz Gusztáv volt, a polgári liberalizmus szürke és jellegtelen képviselője. A lapot a valóságban azonban Jászi Oszkár, Somló Bódog, Szabó Ervin és Wildner Ödön szerkesztette. Vö. Jászi Oszkár emlékiratai a Látóhatár 1957-es évfolyamában, méginkább Jászi Oszkár levelei Somló Bódoghoz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, valamint Jászi Oszkár levelei Szabó Ervinhez a Párttörténeti Intézet Archívumának Szabó Ervin gyűjteményében. 6. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, A levél szövege egy ízben már megjelent: Szabó Ervin Válogatott írásai, Budapest, 1958, 445—446. 1. 7. Vö. Szántó Béla: A magyar munkásmozgalom 1914-ig. Budapest, 1947. 152—154. 1. 8. Szabó Ervin Válogatott írásai i. k. 271 1. 9. I. m. 52. 1. 10. I. m. 120. 1. 11. I. m. 115. 1. 12. I. m. 204—205. 1. 13. A lap szerkesztői: 1904 márciusában és áprilisában Kun Sámuel és Tarczai Lajos, 1904 május, júniusában Tarczai Lajos, 1904 júniusában ós augusztusában Csizmadia Sándor és Tarczai Lajos, 1904 szeptemberétől 1904 októberéig Kun Sámuel, 1905 novemberétől 1906 januárjáig Faragó Pál, 1906 februártól 1906 decemberéig Timár Miklós, 1907 januártól 1907 júniusig Zádor Pál, szerkesztőtárs Timár Miklós, szerkesztőség: Antal Sándor, Décsi Imre, Gábor Andor, Madzsar József, Pfeifer Sándor, Pogány Jenő, Rózsa Miklós, Stein Fülöp, Szende Pál, Szilágyi Jenő. A lap kiadói: 1904 március—május Báron Ede, 1904 június—október a Világosság társaság, 1904 november—1906 május Gál Benő, 1906 június—1907 június a Világosság szerkesztősége. A lapot 1904 márciusától 1905 októberéig Fuchs Samu könyvnyomdájában nyomják, 1905 novembertől 1906 novemberéig Spatz Henrik könyvnyomdájában, 1906 decemberétől Fried és Krakauer könyvnyomdájában. 1904 márciusától 1904 augusztusáig a lap alcíme: Szabadgondolkodók Lapja, 1904 augusztusában: Szocialisták és Szabadgondolkodók Lapja, 1904 szeptemberétől 1906 decemberéig: Szabadgondolkodók Lapja, 1907 januárjától Szabadgondolkodók Lapja, a Szabadgondolkodók Társaságának hivatalos közlönye. 14. Tarczai Lajos a lap megalakulásának évében 22 éves volt és Szabó Ervin köréhez tartozott. A Világosságh&n és Népszavában, közzétett cikkei csakhamar a szociáldemokrata baloldal egyik vezető tagjává tették. Később a Batthyány Ervin által alapított bögötei iskolában vállalt tanítói állást. Tarczai később megvált az iskolától, ahol nem érezte 322