AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kemény István: Szabó Ervin és a „Világosság"

akik a lapot kezdeményezték, s a kiadás költségeit részben fedezték, erősen vonzódtak az önképzésnek és az agitációnak ahhoz a fajtájához, melyben kiemelkedő szerepet játszik a természettudományos gondolkodásmód és a harcos materializmus terjesztése. A munkástömegekben akkoriban erősödött a vallásellenes áramlat. Mind nemzetközi, mind magyar viszonylatban ennek fő oka az anti-szocialista klerikális szervezkedés volt. Magyarországon a század elején indul meg az évről-évre megtartott katolikus nagygyűlések szervezése, a munkások között a keresztény-szocialista mozgalom elindítása, a diákok között a Szent Imre kör és a Regnum Marianum létrehozása. Innen adódik a baloldali munkások és értelmiségiek körében a fokozódó vallásgyűlölet és a vallás-elleni harc szükségességébe vetett hit. 4 A lap antiklerikális jellegét kialakító másik tényező az volt, hogy nem szocialista lapként indult. A negyedik (júniusi) számban egy olvasó levelére a szerkesztői üzenetekben a következő választ olvassuk: „Téved! Semmiféle párt szolgálatában nem állunk. Vannak közöttünk szocialisták nagyszámmal, de nem mindnyájan azok . . . Senkitől sem követeljük, hogy homlokára írja, miként vélekedik a szocializmusról. Ebből csak azt következtetheti, hogy nem kötjük magunkat egy szemponthoz, mert nem akarunk és nem lehetünk elfogultak mások véleménye iránt, még ha egyben-másban a miénkkel ellenkezik is. A cikk irányát maga az írója szabja meg, s nem követeljük, hogy a gondolat szabadságát áldozatul dobja." Ez az álláspont Szabó Ervin elvi álláspontja volt, és megfelelt az akkori magyarországi osztályviszonyoknak is, melyek a vélemény-különbségek ellenére is egy táborban egyesítették az antifeudális progresszió valamennyi képviselőjét. Valószínűleg szerepet játszott az a szempont is, hogy „szabadgondolkodó" lapot könnyebben engedélyeznek. Miből fedezték a lap kiadásának költségeit ? Tudnunk kell, hogy az akkori Magyarországon egyetlen folyóirat sem volt nyereséges vállalkozás, egyetlen folyóirat sem tartotta el magát előfizetőkből és a számonkinti eladásból. Miből élt meg a Világosság ? Az alapítás idején és az azt követő néhány hónapban elsősorban a lapot elindító és támogató szervezett munkások filléreiből. Hozzájárultak az alapítás költségeihez is, a párt könyvkereskedésében és a pártszervezetekben előfizettek a lapra, vagy számonként megvásárolták, úgy, hogy ebben az időben elég nagy példányszámot értek el. A szükséges összeg hiányzó részét pedig a szerkesztők fedezték, mint ahogy ezt Szabó Ervin fenti levele is tanúsítja. Nyilvánvalóan hozzájárult a lap költségeihez az egyik szerkesztő, Kun Sámuel is, a volt nyomdász és későbbi korrektor, az autodidakta filozófus, aki a pozitivizmust mint filozófiai vallást terjesztette — többnyire saját költségén. Hozzájárultak a költségekhez más szabadgondolkodók is, a legkülönbözőbb „mezítlábas próféták", ahogy egy kortárs nevezte őket. A következő három számban (1904 április—június) egyre erősödik a lap szocialista tendenciája, egyre világosabbá válik a lap profilja. Ez mindenekelőtt a Tarczai Lajos által írt szerkesztőségi cikkekben mutatkozik meg. így mindjárt az áprilisi számban a húsvéti feltámadásról írott cikkében már nem a babona és a fanatizmus elleni harcon van a hangsúly. A vallás, mint a szocializmus legveszélyesebb ellenfele jelenik meg. „A megindult nagy szociális mozgalom törekvéseinek legcsúfosabb ellenfele az egyház. A pápától kezdve egészen a harangozóig mindegyik Krisztus nevében szól az emberiséghez, hogy leintsék a munkásosztály felvilágosodásának jogosságát. A gazdasági egyenlőséget (az egyház) egyenesen 310