AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében

Egy XVIII. századi főúri könyvtár olvasóforgalma a múlt század első felében SOMKUTI GABRIELLA 1802-ben Marosvásárhelyen gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár megnyitotta magánkönyvtárát a nyilvánosság előtt. Ez a tény csak a jelenből visszavetítve tűnik jelentős eseménynek, korában ['aránylag szűk körben keltett érdeklődést s kisugárzó hatásában sem mérhető mai megszokott mértékeinkkel. A visszhang, amit a könyveknek ez a szokatlanul gazdag, a kor színvonalán álló gyűjteménye ebben az elmaradott vidéki kisvárosban keltett, nem volt és nem is lehetett túlságosan erős, de elegendő volt ahhoz, hogy a városka szellemi rétegét jelentő néhány ember kapcsolatot találjon az európai kultúrával. Marosvásárhelynek a múlt század elején csak mintegy 6000 lakosa volt. A város szellemi életére élénkítően hatott a főiskolai jelleggel is rendelkező református kollégium s az 1754 óta itt székelő királyi tábla. A kollégium diákjai, professzorai, a királyi tábla kancellistái, ügyvédei szolgáltatták elsősorban azt az értelmiségi alapot, amelynek a tudományos munka bázisát szerette volna Teleki Sámuel megteremteni. Jól ismerve az erdélyi kulturális viszonyokat, könyvtára katalógusának előszavában is hangsúlyozta, hogy Erdély igen szegény könyvekben, a kollégiumok könyvtáraiban is csak olyan külföldi tudományos művek találhatók, melyeket a külföldi egyetemeket látogató magyar diákok hoztak haza s a kollégium könyvtárának ajándékoztak. A könyvimportnak még ezt a szűk csatornáját is sok gátló körülmény korlátozta, (Teleki itt ki nem mondottan nyilván azokra az intézkedésekre utal, melyekkel a Habsburgok a protestáns magyar ifjak külföldi tanulmányait igyekeztek megakadályozni, ill. megnehezíteni) éppen ezért ő, miután a megfelelő anyagi eszközöknek is birtokában volt, könyvgyűjtésével és könyvtáralapításával azt a célt igyekezett elérni, hogy,,. . . a Tudományoknak Nemzetemben s Hazámban előmozdítatásokra . . .*' „. . . könyvekben szegény dolgozó hazámnak hasznára szolgáljak."

1 Ezt a célt szolgálta az akkor mintegy 20.000 kötetre becsülhető könyvtár, mely nagyrészt külföldön: Svájcban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Olaszországban és Angliában vásárolt, ill. onnan hozatott könyveket tartalmazott. Az állomány tudatos és rendszeres gyűjtés eredményeképpen enciklopédikusán magában foglalta és hűen tükrözte a kor valamennyi tudományágát, ideértve az egyes tudományszakok legújabb reprezentatív műveit és a régi klasszikus szerzők legjobb kiadásait. A vallási tárgyú művek az állománynak már csak kisebb hányadát alkották, a jelentősebb helyet mellettük a görög-római klasszikusok és a történelmi művek, különösen Magyarország és Erdély történelmére vonatkozó irodalom foglalta el, a könyvtáralapító egyéni érdeklődésének megfelelően. 19* 291