AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

kívül Blaha Lujzának és Tóth Imrének ír, Wersényi Róza 1896—-1913 közt sűrűn intéz levelet Rákosi Jenőhöz, ugyanő színészettörténeti emlékeinek ügyében Pataki Józsefhez fordul. Végezetül, — de legkevésbé sem utolsó sorban ismertetjük azokat a leveleket, melyeket hol neves, hol kevésbé vagy egyáltalán nem ismert íróik olyan lényeges tartalommal indítottak útnak, hogy azok az eddigi, levélírók szerinti csoportosításban méltó helyüket meg nem találhatták volna. A leveleknek egész sora nyújt segítséget a magyar színészet történetének minél alaposabb feltárásához — itt nem az egykorú, hanem a visszatekintve adatot szolgáltató levelekre gondolunk. Említettük már Kőváry László és Bayer József nevét máshol, a Pataki Józsefét is, az ő munkájának eredményeire, levelezése egyes részleteire mégis ki kell térnünk. Lelkes kezdeményezés és gondos aprómunka forrott egybe nála, felkutatta a magyar színészet úttörőinek napjainkban még élő családját s rajtuk keresztül is gyűjtött a múzeumnak anyagot. így ír 1942-ben a kolozsvári Fejér testvérek leszármazottjának, Haralyi Fejér Lajosnak; 1930-ban megköszöni Péchy Gyulának a beküldött értékes dokumentumanyagot. Az elhalt kortársak emléktárgyait is igyekszik megszerezni, Kiss Irén és Fáy Szeréna családjához ír kérő, illetve köszönő levelet. A hozzá írott levelek is lelkes hagyománymentő munkáját dokumentálják. Moór Anna emlékanyagot ajánl fel Melly Béla, Szentgyörgyi István emléktárgyairól ír Lévayné, Szentgyörgyi leánya; Szereday Ferencnó 1937-es ajándékát 1940-ben még megpótolja, — Soós Lajos festőművész pedig megküldi a múzeumnak Jókai különböző lakóhelyeit megörökítő festményeit; Tóth Mihály — amint aláírja magát —hadirokkant és volt műgyűjtő pedig három darab, 1790-ből származó színművet ajánl fel a gyűjtemény számára. A Nemzeti Színház múzeumának létrejötte előtt a Színészegyesület gyűjtötte az emlékanyagot: ide ajánlja fel Szerdahelyi Lajos 1920-ban a hadifogsága alatt összegyűjtött színlapokat. A — már ilyen vonatkozásban is — többször említett Péchy Gyulának van levele 1929-ből a magyar színészettörténet megírásának kérdéséről a szintén adatokat gyűjtőidős Festetics Andorhoz, — Pataki Józsefhez a nála levő iratok beszállításáról ír 1935-ben. Markos Györgyné Máttyus Clotilde Jászaihoz 1916-ban írt levelében a régi Nemzeti Színházra, s különösen Lendvayné Hivatal Anikóra emlékezik. Kozáry Dániel is Jászainak számol be majd évszázados emlékéről: hogyan hoztavitte a vármegyeiek levelét Kantoméhoz. Székely József pestmegyei levéltáros előbb magánlevélként, majd kiadásra szánt formában ír meg Krecsányinak egy színészanekdótát és magyarázatát: Szigligeti és Havi a Döbrentéi Gábor füttyszavára táncol. Rakodczay Pál Prielle-hez 1882—1901 közt írt levelei közül ki kell emelni azt, melyben a munkájához használt Prielle-levelezés visszaküldését jelzi; 1911-ben Egressy Ákostól érdeklődik az Egressy Gábor feljegyzéseiben említett, fodrászhoz küldendő Zách képről. Erődi Jenő 1919-ben a vidéken élő idős színésznőtől, Siposné Dobozy Linától kér színészettörténeti adatokat. Sólyom Lajos ny. színész pedig emlékeiből megírja Egressy Ákos lovagias ügyét az aradi tisztikarral, — ifj. Egressy Gáborhoz címezve 1928-ban. Kovács Róbert műkőgyáros a Dunaiszky László készítette Lendvay szobor érdekes úton hozzákerült gipszmodelljét jutattatja el Hevesi Sándoron keresztül a színházi múzeumba. A színház könyvtárához kapcsolódó leveleink is vannak. Pl. 1856-ban Kecskemétről küld könyveket ajándékba a Nemzeti Színház könyvtárának Horváth Döme. Komlóssy Ferenc ugyanazon idő tájt arról ír Fáncsy Lajosnak, 265-