AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

veleknek, melyeket a világháború katonái, sebesültek vagy frontraindulók intéznek hozzá. Sok baráti család Jászaihoz írott levelezése került be: győrmegyeiek. Szávay Gyuláék, falusi plébánosok, pesti művészcsaládok, a századvégtől egészen a 20-as évekig. Kassai Vidornak is van néhány levele ebben az anyagban, — egyiket nyugdíj ügyben intézte De Caux Mimihez, — mások pl. Kürthy Emilhez meg Bakodczay Pálhoz íródtak, különböző mindennapi dolgokban. Feleki Miklóstól most nem került be jelentősebb levél, — feleségétől Munkácsy Flórától van Jászaihoz, Szerdahelyihez, Szigligetihez, Podmaniczkyhoz és Paulayhoz intézett írás, — az utóbbiban 1885-ből említi a szabadkőműves páholytól ajándékba kapott szép fehér kesztyűt; másik levelében, Orczy Bódoghoz címezve sérelmeket nehezményez. Lendvayné Fáncsy Ilkának idős korából Szigligetihez és Paulayhoz írott, mellőzését emlegető levelei vannak kezünkben. E. Kovács Gyula néhány levele nem mond többet a tudottnál, — Szacsvay Imre 1883-ban, a Nemzeti Színházhoz való szerződtetése előtt szerepjegyzéket küld Paulayn&k, — Szacsvayné Boér Emma panaszos levelei már átnyúlnak a következő korszakba: Tóth Imréhez mellőzéseiről és nyugdíjazásáról ír. Az ifjú Török Irma sorait is ez az állandó színésznői indulat hevíti: 1894-ben azt kérdezi a Nemzeti Színház igazgatóságától, vajon felesleges tagja-e a színháznak, úgy érzi, igazságtalanul vették el tőle Ofélia szerepét. Itt említjük meg Paulay Ede leveleit is. Igazgatósága esztendeiben írott levelei sok mindenre kiterjednek: egy-egy darab szerkezeti javítgatására (Dóczi Lajos) éppúgy, mint egy alkalmi prológ előadásának kérdéseire (Nagy Ibolya), — színházi ügynökségekkel tart fent állandó kapcsolatot, — s neveli színészeit. Öregedni nem akaró nagy színésznőknek mondja egy-egy anyaszerep visszaküldése esetén: nem megtört test és lélek kell e szerepekhez, — hiszen akkor hol a művészi hitetés ereje ? Fölényes bölcsességgel csendesít le heves vagy modortalan, ingerült öreg s fiatal művészeket. Közben tanácsot, ötleteket kér Prielle-től Jókainé méltó megünneplésére, — részletes tervezetet dolgoz ki egy drámai pályázat feltóteleiről, a legelőnyösebb formában terjeszti fel Treforthoz Feleki Miklós nyugdíjazási ügyét. Mindezt még természetesen egy sereg darab- és szerződés ügyben írott levél kíséri. Meg kell említenünk olyan neveket is, mint pl. Beksicsné Bogdanovics Krisztina, ki Szigligetihez, Mátrai Betegh Béla, ki Paulayhoz s Laczkó Aranka, ki Jászaihoz ír levelet. Az operett művésznőinek sorát Bárdi Gabi nyitja meg Bartók Lajoshoz intézett leveleivel, —- Blaha Lujza leveleinél meg kell elégednünk a címzettek felsorolásával: Szigligeti, Bartók Lajos, Evva Lajos, Lukácsy Sándor Vidor Pál, Vidorné, Paulay, Jászai, Szigeti, Tóth Imre, Tóth Imréné, Sziklay János, Vizvári Mariska, Eötvös Károly, Nemes Antal püspök és Kürti József. Splény Ödön 1896-ban kéri Eötvös Károlyt, hogy egy végrehajtás felfüggesztése ügyében intézkedjék. Pálmay Ilka levelei is széles kört és hosszú időt ölelnek fel: Vidor Pálhoz, Vidoméhoz, Bartók Lajoshoz, Tasnády Erzsikéhez, Jászai Marihoz, Oabányihoz és Vidor Ilonkához szólnak, 1883 és 1920 között. Gabányi Árpádtól nincs ebben az anyagban levél, — annál több gratuláció kitüntetéseihez, 1909 — illetve 1912-ből. Újházi Ede levelei az 1870—1912-ig terjedő évtizedekből valók; eleinte Paulayhoz szerepek ügyében ír, — van még itt Prielle-hez, „kedves jó patróná"-jához s későbbi igazgatójához, Tóth Imréhez írt levél is. Vendrei Ferenc 1899-ben Kolozsvárról ír a már Vígszínházban mű17 Évkönyv 257