AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1961-1962-ben

Személyzeti téren fontosabb változások 1962-ben következtek be. 1961-ből •említjük Veredy Gyulának, a szakozás közismerten kitűnő szakértőjének nyuga­lombavonulását, ami egyik legjobb szakemberünk távozását jelentette. 1962-ben Hajdú Helga főosztályvezető vonult vissza, akinek páratlan szakértelme, értékes tapasztalatai nemcsak a III. főosztályon, hanem az egész könyvtár életében még sokáig éreztetni fogja hiányát. 1962 végén a nyugdíjazottak között volt Kövendi Dénes tudományos főmunkatárs. A III. főosztály vezetését Keresztúry Dezső vette át. A Gyarapítási osztály új vezetője Birkás Endre, a Hírlaptáré Németh Mária, a Kézirattáré Csapodi Csabáné, a Régi és Ritka Nyomtatványok táráé Soltész Zoltánné lett. 1962 végén a könyvtárnak 263 főfoglalkozású, 17 mellékfoglalkozású és 7 részfoglalkozású dolgozója volt (a Könyvtártudományi és Módszertani Központ 44 dolgozója nélkül). A személyzeti összetételben lassú de folyamatos változás indult meg egészséges irányban, amennyiben nőtt a fiatalok valamint a közép­fokú képzettségű könyvtárosok és technikai dolgozók aránya. 1962 őszén az ide­vonatkozó új rendeleteknek megfelelően új nomenklatúra szerint történt a dol­gozók besorolása, ennek nyomán jelentősen csökkent azoknak száma, akik tudo­mányos címet viseltek tudományos munkakör nélkül. Ezzel egyidejűleg nagy­arányú bérrendezés is történt, nem sikerült viszont a nyelvpótlékok teljes ren­dezése. A belső továbbképzés már 1961-ben új formák között indult meg, az év folyamán 36 élénk érdeklődéssel kísért előadásra és vitára került sor. Mindkét évben a pártszervezet gondoskodott a dolgozók különböző szinteken folyó ide­ológiai továbbképzéséről. 1962-ben három előadássorozatban folytatódott a belső továbbképzés, egyik alkalommal filmvetítésre, más előadásokon szemlél­tető anyagok, gépek bemutatására is sor került. Kb. 50 munkatárs részesült a kutatóidő kedvezményében a történeti, irodalmi vagy könyvtárügyi munkásság folytatásának biztosítása céljából, eredményeikről többszáz publikáció tanús­kodott A gazdálkodás mindkét évben általában a tervnek megfelelően folyt. A pénz­ügyi gazdálkodás viszonylag szűk keretek ellenére meglehetősen egyenletes volt. 1961-ben a jobb együttműködés érdekében megvalósult a főosztályi gazdasági felelősök hálózata. 1961-ben 13 millió forint volt a költségvetési összeg, ez 1962­ben 15 millió forintra emelkedett. Ebből 1961-ben 1 millió forintot, 1962-ben 1,1 millió forintot használtunk az állomány gyarapítására. Mindkét évben jelentős összegeket fordítottunk felújításokra és beruházá­sokra, melyek közül példaként említjük a Polláck Mihály-téri raktárépítkezé­seket, a különböző épületjavításokat, keszthelyi és zirci bővítéseket, valamint a központi épület villanyhálózatának és az olvasószolgálatnak a korszerűsítését. A Kötészet 1961-ben több új géppel, a Mikrofilmtár nagyítógéppel, olvasókészü­lékkel és az OMK-tól átvett mikrofilmfelvevővel gazdagodott, szaporodott az írógépek száma — mindez azonban nem bizonyult elegendőnek, a technikai fel­szerelés továbbra sem volt kielégítő. A Gazdasági Hivatal a lehetőséghez képest sokirányú gondoskodással eredményesen működött a könyvtár szerteágazó tevékenységének szolgálatában. A Könyvtárépítési munkacsoport mindkét évben szorosan együttműködött egyrészt a könyvtár vezetőségével, másrészt a tervező és kivitelező mérnökökkel és vállalatokkal. 1961-ben elkészült a teljes tervdokumentáció első kötete. 23

Next

/
Thumbnails
Contents